Csalódott a piac

Miközben a piacok csalódásként élték meg az Európai Központi Bank (EKB) csütörtöki ülése után bejelentett lépéseket – hiszen az elmúlt hetek európai jegybanki nyilatkozatai nyomán sokkal többet vártak –, az elemzők higgadtan reagáltak, és elismerték, hogy a jegybank sikeres. Ha eltekintünk a napi börzei hullámzástól, azt látjuk, hogy az euró hosszú távon gyengül, a hozamok, a kockázati prémiumok esnek, a hitelezés bővül.

A csendesen induló csütörtöki kereskedés során az euró előbb látványosan gyengült a dollárhoz képest, árfolyama az 1,05-ös szintre süllyedt, ám kora délután – amint az EKB közzétette intézkedéseit – az euró drámai mértékben erősödött, elérte az 1,09-os kurzust. Az állampapírhozamok emelkedtek, a tőzsdeindexek Frankfurttól Párizsig pedig nagyjából háromszázalékos veszteséget halmoztak fel. Mindez a forint árfolyamán is meglátszott: az euró/forint 310-ről 313-ig szaladt, miközben a dollár/forint 294-ről 288-ig süllyedt.

Az EKB – nem egyhangúlag, vélhetően német ellenkezés mellett – úgy döntött, hogy a kereskedelmi bankok számára felszámított betéti kamatot tíz bázisponttal, mínusz 0,3 százalékra csökkenti december 9-től, aminek célja a hitelezés ösztönzése. Az irányadó kamat 0,05, a jegybanki hitel kamata pedig 0,3 százalék maradt. A nagybankok azonban legalább 0,2 százalékpontos csökkenésre játszottak, és hirtelen zárták pozícióikat.

Mario Draghi elnök ezt követően bejelentette, hogy a mennyiségi lazítási programot 2017 márciusáig, azaz fél évvel meghosszabbítják, és ha szükséges, ezt követően is havonta hatvanmilliárd euró értékben vesznek értékpapírokat. A bőséges likviditás biztosításának érdekében a lejáró kötvényekből származó bevételt újra befektetik, vagyis 2017 márciusa után is. A megvásárolható értékpapírok körébe bevonják a regionális önkormányzatok által kibocsátott kötvényeket. A Financial Times szerint ez a piac 377 milliárd eurót tesz ki, ebből 292 milliárdot a német szövetségi tartományok bocsátottak ki.

A piacon azonban arra is számítottak, hogy az EKB megemeli a havi eszközvásárlások hatvanmilliárd eurós összegét is. Elemzők most úgy látják, hogy az EKB túlzott várakozásokat gerjesztett, amikor legutóbbi ülésén a mennyiségi könnyítés bővítésének összes eszközét felsorolta a lehetséges további intézkedések sorában, illetve maga az elnök fogalmazott úgy két hete, hogy a jegybank mindent megtesz az infláció ütemének gyorsítására, az éppen két százalék alatti célhoz közelítésére.

Ebből a szempontból is érdekes a stáb friss előrejelzése. A szeptemberi prognózishoz képest lefelé módosították a fogyasztói árindexre vonatkozó kilátásokat. Most úgy vélik, hogy idén 0,1, jövőre 1,6, utána 1,7 százalékos iramban emelkedhetnek az árak, azaz jövőre és 2017-ben 0,1 százalékponttal lassabban, mint negyedéve remélték. Árnyalatnyit élénkül viszont a növekedés: idén 1,5, jövőre 1,7, 2017-ben 1,9 százalékkal bővülhet az eurózóna gazdasága. Mario Draghi azt mondta, azért tesznek újabb lépéseket, mert az eddigiek működtek. A mennyiségi lazítás hatékony, a hozamok, a hitelkamatok lejjebb ereszkedtek, így a háztartások és a vállalatok is könnyebben jutnak hitelhez.

Kissé visszafogja az USA-t az erős dollár

A gazdaságok teljesítménye miatt kerülnek eltérő pályára a kamatok az Egyesült Államokban és Európában, ezért erősödik a dollár, és fogja némileg vissza a növekedés ütemét, de a munkaerő-piaci helyzet javul, és az infláció középtávon megközelíti a kétszázalékos célt – mondta Janet Yellen jegybankelnök. A törvényhozási meghallgatáson kiemelte: ha túl sokáig maradna a kamat a jelenlegi szinten, annak növekvő kockázatai lennének.