Drága marad a máj

Január 2-án 17,3 százalékkal kellene olcsóbbnak lennie a sertéshúsoknak a december 31-inél – elméletben. A gyakorlatban azonban ez aligha lesz így. Egyrészt nem az összes, disznóból készült termék ára csökken: a felvágottak, a füstölt és sózott húsok mellett a belsőségek továbbra is 27 százalékos áfát kell tartalmazzanak, de a zsírszalonna és a sertésmáj sem lesz olcsóbb jövőre. A nyers sertéshúsnál sem tizedszázalékra pontosan fog megjelenni a január 1-jei áfacsökkentés hatása. Azt egyelőre senki sem meri megmondani, hogy az adóteher 22 százalékpontos mérsékléséből mennyit adnak át a kereskedők a fogyasztóknak.

Amikor 2006-ban az áfa felső kulcsa 25 százalékról 20 százalékra mérséklődött, az árak nem csökkentek 4 százalékkal; 2006 januárjában az előző hónaphoz képest így 0,1 százalékos inflációt regisztrált a KSH. Persze más tényezők emelték az árakat: változatlan adótartalom mellett számolva 1,2 százalékos volt a drágulás. Ez annyit jelent, hogy a kereskedők 1-2 százalékpontot átadtak az áfacsökkentésből, de nem a teljeset.

A Nemzetgazdasági Minisztérium illetékesei a tavasszal még árellenőrzéseket és szigorú fellépést ígértek, mondván: megvannak a tárca eszközei annak kikényszerítésére, hogy a költségvetésnek 25 milliárdos kiesést hozó intézkedés igenis a fogyasztóknál csapódjon le. Most az árellenőrző rendszert firtató kérdésre azonban a Világgazdaságnak már azt válaszolták: „A piaci verseny miatt attól a sertéstőkehúst értékesítő vállalkozótól, amelyik nem csökkenti az áfacsökkentéssel arányosan a fogyasztói árat, nem vásárolnak majd.”

Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke biztos abban, hogy a sertéshús ára jövőre jelentősen mérséklődik az intézkedés nyomán. A kereskedők közötti verseny kikényszeríti az árcsökkentést – hangsúlyozta ő is, hozzátéve: azt elképzelhetőnek tartja, hogy néhány százalékot „lenyelnek” egyesek. Ez azért is könnyebb lesz, mert egyébként is csökkennek az árak, amelyek – mondta az elnök – 400 forint közeléből (ez a tavaly árszint) 300 forintra estek. Ez tovább csökkenti a fogyasztói árakat, amelyek így akár ötödével is mérséklődhetnek jövőre.

De nem minden sertéshúsnál. Az Országgyűlés ugyanis csak a 0203-mal kezdődő vámtarifaszámú termékeket sorolta a kedvezményes, ötszázalékos kulcsba. Ez alapján a sertéshúsok közül a karaj, a tarja, a comb, a lapocka, az oldalas és a dagadó egyértelműen olcsóbb lehet jövőre, ám a besorolások miatt biztosan kimarad a sertésmáj és a zsírszalonna az adócsökkentésből. Ezenkívül az egyéb vágási melléktermékek maradtak a 27 százalékos körben, ami az adóztatásban a farkat, a fejet és annak részeit (vagyis a fület és a nyelvet is), valamint a vesét, a tüdőt, a szívet, a velőt és a lábat is jelenti. Ez utóbbinál kérdéses lehet, hogy a csülök vagy a köröm hová tartozik: vágási melléktermék vagy csontos hús.

VG-kommentár: Várkonyi Iván, a Világgazdaság vezető szerkesztője

Érdekes próbája lesz az élelmiszeriparnak a sertéshús áfájának csökkentése – de nem azért, hogy megtudjuk: a kereskedők lenyelik-e az adómérséklést. Egy részét biztosan. Az árat a kereslet és a kínálat határozza meg, nem csak az adó. A kormányzati intézkedésnek nem is a sertésrezsi mérséklése az értelme, hanem a gazdaság fehérítése. Az alacsonyabb kulcs miatt kevésbé éri meg csalni ugyanis, és ez végső soron nagyobb bevételt is eredményezhet az államnak. A húsosoknál korábban bejöttek az óvatos lépések, és most is leginkább az a kérdés, hogyan végződik a kísérlet.