Teljesen átírják a bankadót

Alaposan felforgatja a jövő évi bankadóval kapcsolatos várakozásokat az a javaslat, amelyet az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága terjesztett be tegnap. A módosítás átírná a korábbi tervezetben szereplő kulcsot, sőt az adóalapot is. A törvényalkotási bizottság azt javasolja, hogy az adóteher a mérlegfőösszeg 50 milliárd forint fölötti részén csupán 0,24 százalékos legyen, és eltörölné a korábbi 45 százalékos limitet. (Az eddig véglegesnek gondolt tervezet szerint 50 milliárd forintos mérlegfőösszegig 0,15 százalék lett volna az adó, e fölött pedig 0,31 százalékos. Emellett volt egy olyan kitétel, hogy a jövő évi adó semmiképpen sem lehet több az idei 45 százalékánál.)

További változtatás, hogy a módosító javaslat alapján a hitelezési aktivitás növelését a 2016. adóévi adókötelezettség megállapításánál nem kell figyelembe venni. Az erre vonatkozó részt teljesen kiveszik az eredeti törvényjavaslatból, amely tovább csökkentette volna a hitelezésüket fokozó bankok terheit.

Az egyik legfurcsább változtatás, hogy az adó alapja nem a 2014-es évi mérlegfőösszeg lesz, ahogy korábban ígérték, és ahogy már el is fogadta korábban az Országgyűlés, hanem visszatérnek a 2009-es mérlegfőösszeghez. Ez a legtöbb hitelintézetnél azzal járhat, hogy újra kell kalkulálniuk a jövőre fizetendő közterhet. Vannak olyan bankok, amelyeknek a mérlegfőösszege nőtt 2009 óta, ezek nyilvánvalóan jól járnak a hat évvel ezelőtti adóalappal. Ezek közé tartozik a többi között az UniCredit, amelynek a mérlegfőösszege csaknem 30 százalékkal volt nagyobb 2014 végén, mint 2009-ben, a TakarékBank megduplázta a méretét, és nagyot nőtt az FHB kereskedelmi bankja is. Az OTP-t kevésbé érinti az adókulcs változása, maga a kereskedelmi bank növekedett ugyan 2009 óta, de a jelzálogbank mérlege ugyanennyivel csökkent.

A vesztesek közé azok a – többnyire évek óta súlyosan mínuszos – nagybankok tartozhatnak, amelyek leépítették mérlegüket az utóbbi években. Az MKB például a mérlegfőösszege harmadát veszítette el 2009 óta, hasonlóan rosszul jár a régi adóalappal az Erste és a CIB is, de a Raiffeisen, a K&H és a Budapest Bank mérlegfőösszege is zsugorodott az elmúlt hat évben. Az alacsonyabb kulcs persze kompenzálhatja a magasabb adóalapot.