Háború az adósság ellen

Eddig igazából csak hadüzenetet küldött az államadósságnak a kormány, a miniszterelnök legutóbbi kijelentései alapján azonban most már elkezdődik a háború. Orbán Viktor a napokban arról beszélt, hogy nemcsak a GDP-arányos államadósságot szeretnék csökkenteni jövőre, hanem forintban kifejezve is mérséklődést akarnak elérni. „A kívánatos állapot az, hogy ha ma 100 forint adósságunk van, akkor holnap 98 legyen” – mondta pénteki rádióinterjújában a kormányfő.

Ez azért nehezebb feladat, mert a GDP-arányos adósságot érdemi költségvetési kiigazítás nélkül is lehet csökkenteni, ha gyorsan nő a gazdaság, főleg ha egy kis infláció is párosul hozzá. A forintban kifejezett adósság csökkentése azonban keményebb dió. „Ahhoz, hogy az államadósság forintban csökkenjen, teljesen el kell tüntetni a pénzforgalmi költségvetési deficitet – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András. – Nem elég a maastrichti, vagyis az eredményszemléletű hiányt nullára csökkenteni, pénzforgalmi szemléletben is többletet kell elérni” – fejtette ki az ING Bank vezető közgazdásza. A két hiány között jelentős különbség is lehet az államosítások költségei, a privatizációk bevételei, valamint az EU-pénzek áramlása miatt. Tavaly például 1218 milliárd forintos pénzforgalmi deficit alakult ki, ami több mint a GDP 3 százaléka, az eredményszemléletű hiány viszont a gazdasági tárca várakozása szerint mindössze a GDP

2 százalékára rúgott.

Balatoni szerint az idei évi pénzforgalmi hiányt – és így az államadósságot – mérsékelhetik a földárverésekből származó bevételek és az MKB Bank tervezett eladása, valamint bizonyos EU-s források beérkezése is. A gazdasági tárca arra számít, hogy az eddig át nem utalt uniós források is megérkeznek, mindez pedig több százmilliárd forinttal csökkenti a deficitet. „Ezek azonban egyszeri tényezők, nem tartós a hatásuk” – emelte ki a közgazdász.

„Ahhoz, hogy jövőre forintban csökkenjen az államadósság, vagy újabb privatizációs bevételekre lesz szükség, vagy a tervezettnél szigorúbb költségvetési fegyelmet kell tartani, többletet képezve a büdzsében” – mutatott rá Balatoni. Szerinte a gazdaság most olyan ciklusban van, hogy érdemes tartalékolni és lejjebb szorítani az államadósságot, mert ha beüt a krach, akkor lesz mozgástér az élénkítésre még az EU-s szabályok keretein belül is. „Most elég kedvezők a gazdasági kilátások, ezért célszerű az államadósság csökkentésére koncentrálni, de ha romlik a konjunktúra, akkor támogatni kell a gazdaságot” – tette hozzá.

Orbán Viktor kiállt ugyan a szigor mellett, de a legújabb intézkedések nem ebbe az irányba mutatnak. „Elkezdett költekezni a kormány. A CSOK-programnak lesz deficitnövelő hatása, és ha meg akarják valósítani az egy számjegyű szja-t, akkor az körülbelül 500 milliárddal terhelheti meg a büdzsét” – fejtette ki a szakértő. Szerinte ezzel együtt sem kerül veszélybe a GDP-arányos államadósság leszorítása és a 3 százalékos EU-s hiánycél elérése, de a forintban kifejezett adósságcsökkentést megnehezítik a költekezések.

A GDP-arányos adósság ezzel a 2014-es 76,2 százalékról csökkenhetett ugyan a tavalyi év végére, de a nominális adósság bizonyosan nem, hiszen a központi alrendszer adóssága 2014 végén 23 880 milliárd volt.

A GDP-arányos adósság ezzel a 2014-es 76,2 százalékról csökkenhetett ugyan a tavalyi év végére, de a nominális adósság bizonyosan nem, hiszen a központi alrendszer adóssága 2014 végén 23 880 milliárd volt.-->