A szolgáltató szektor segítheti a nullás büdzsét

Hamarosan nemcsak a kiskereskedelemben, hanem a szolgáltató szektor több ágazatában is bevezethetik az online pénztárgépeket – legalábbis erre lehet számítani akkor, ha 2017-ben valóban megvalósul a nullás költségvetés. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a tárca háttérbeszélgetésén azt mondta, erőteljes gazdasági növekedés mellett további gazdaságfehérítéssel elérhető lehet a nullás egyenleg. Emlékeztetett, hogy ha a jóváhagyott büdzséből indulunk ki, akkor 700 milliárd forintos lyukat kellene eltüntetni jövőre, amit a GDP-növekedés támogat. Szavai szerint egy egységnyi gazdasági növekedés 0,4 tizeddel javítja a büdzsé egyensúlyát, így ha három százalékkal nő jövőre a gazdaság, akkor 450-500 milliárddal is javulhat az egyenleg. Banai hangsúlyozta: elérhető közelségbe került a nullás költségvetés.

A Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy a bürokráciacsökkentő intézkedéssorozat összességében tartós kiadáscsökkentést jelent a költségvetésnek. Több minisztériumi háttérszervezet átalakítását már tárgyalta a kormány, a munka pedig most is folyik, és „nincs olyan szcenárió”, amelyben a lépés többletköltséggel járna. „Nem számolunk olyan intézkedéssel, amely szembemenne a 2010 óta regnáló kormány eddigi lépéseivel, vagyis nem gondolkozunk sem a többkulcsos adó, sem a foglalkoztatást terhelő adók növelésén” – mondta lapunknak az államtitkár. Arra a felvetésükre, hogy a gazdaságpolitikába beleillene újabb különadó kivetése, azt mondta: nincs ilyen terv. Jövőre tovább csökkenhet a bankadó mértéke, de a többi különadó, úgy tűnik, a jelenlegi formában fennmarad.

A költségvetési terveket a Paks II. program és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) sem írja felül az NGM szerint, elemzők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a büdzsé lazítása megnehezíti a nullás költségvetés elérését. Banai szerint idén 113 milliárdba kerülhet a paksi bővítés előkészülete, és jövőre is hasonló nagyságrendű költség várható. Idén a CSOK-ra 150 milliárd forinttal kalkulálnak, de Hornung Ágnes, a tárca pénzügyekért felelős államtitkára szerint – mivel két új rendelet csak nemrégiben jelent meg a CSOK kapcsán – később lehet számítani a lakásépítések (és így a költségvetési kiadások) felfutására.

Az adósságpályára azonban van, ami kedvezően hat. Az Európai Unió 550 milliárddal „tartozik” Magyarországnak, vagyis ennyi forrás kifizetése csúszik még az előző uniós ciklusból. Éppen azért az idei adósságcsökkentést nagyon könnyű lesz elérni, miután az EU-források nagy részének a beérkezése önmagában több mint egy százalékponttal mérsékli a tavalyi év végén 75,5 százalékos GDP-arányos adósságot.

Törvénymódosítás várható?

„Vizsgáljuk az Alkotmánybíróság döntését a földprogram kapcsán” – válaszolta Banai Péter Benő egy kérdésre. Ismeretes, az AB úgy döntött, hogy a földeladásból befolyó állami bevételeket csak földvásárlásra fordíthatják. Az ál­lamtitkár utalt arra, hogy jog­szabály-módosítás várható.