Csökken a devizaadósság

A hét legizgalmasabb hazai adata a GDP-arányos államadósság első becslése lehet, amelyet szerdán tesz közzé a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB). A 2015. végi adat 76 százalék lehetett, ami alacsonyabb, mint a 2014. év végi 76,2 százalék – prognosztizálja Kondora Szilárd, az OTP Bank közgazdásza, s emlékeztetett arra is, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 75,8 százalékra becsülte a mutatót a múlt héten.

A tavalyi adósságdinamikát több tényező befolyásolta. A viszonylag magas gazdasági növekedés és az alacsony költségvetési deficit jelentősebb adósságcsökkenést is lehetővé tett volna, de év végén az unió­val szemben mintegy 600 milliárd forintnyi kintlévőségünk volt, amit hazai forrásból kellett finanszírozni. Ezenkívül a terveknél érdemben magasabb (3,5-szeres) lakossági értékesítés növelte, a tervekhez képest lényegesen magasabb előtörlesztés viszont csökkentette az államadósságot – emeli ki az OTP elemzője. A 2,2 milliárd eurót elérő devizás előtörlesztésből 0,91 milliárd euró devizakötvény volt.

Érdekesség, hogy a decemberben előtörlesztett devizakötvényeket az MNB már korábban megvásárolta a másodpiacon, lényegében opciót biztosított az Államadósság Kezelő Központnak arra, hogy a likvid pénzállomány apasztásával „behozza” az államadósságot a szükséges szint alá. A devizás előtörlesztésekkel felgyorsult az államadósságban a devizás rész csökkentése, egy év alatt 38 százalékról 32-re csökkent a részarány. „Ez sérülékenységi szempontból kedvező folyamat, a hitelminősítők is kiemelten figyelik ezt a részarányt” – hangsúlyozta a szakértő.

Az idei évben már egy új adósságszabálynak is meg kell felelni, az uniós szabálynak, ami azt követeli meg, hogy a GDP-arányában körülbelül 1 százalékponttal kell csökkenteni az államadósságot. Ez szerinte teljesíthető, tekintve, hogy mintegy 5 milliárd euró devizaadósság jár le az idei évben.
A piac ezen az USA gazdaságára figyelhet. Váradi Beáta, a bank elemzője emlékeztet: Janet Yellen, a Fed elnöke kongresszusi meghallgatásán arról beszélt, hogy a márciusi kamatdöntő ülésig folyamatosan figyelik majd a piaci mozgásokat, a kínai gazdaság lassulásával és a nyersanyagárak esésével kapcsolatos félelmek felerősödése miatt.

Az USA gazdaságának a jó teljesítménye, a kedvező munkapiaci folyamatok és a héten érkező inflációs mutató – amely a várakozások szerint 2 százalék fölötti fogyasztói magárindex-emelkedést mutat majd – a kamatemelés irányába hatnak ugyan, de a globális kockázatok szinte biztossá teszik a márciusi kamatemelés elhalasztását. Ebből a szempontból fontos tényező a japán GDP és kínai import-, illetve exportadat, amelyek vonatkozásában az elemzők gyenge teljesítményre számítanak. Ha így lesz, az muníciót adhat a dollár további gyengüléséhez.