BUX 39,234.2
-5.50%
BUMIX 3,852.63
-1.33%
CETOP20 1,952.57
-0.70%
OTP 9,010
-8.17%
KPACK 3,100
0.00%
-0.91%
-4.35%
+0.85%
-4.00%
ZWACK 17,400
-1.42%
-1.96%
ANY 1,610
-1.23%
RABA 1,165
+0.43%
-1.79%
-4.44%
-1.33%
-2.27%
+2.19%
-2.73%
-1.50%
0.00%
+1.03%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,504
-9.14%
+1.69%
ALTEO 2,200
-5.98%
0.00%
-3.02%
EHEP 1,595
-5.62%
-0.67%
-3.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
-1.90%
-3.60%
-2.60%
-1.27%
-2.75%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,370
-9.89%
+2.10%
NAP 1,206
0.00%
-15.15%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Elérhette a plafont a közmunka

A valós munkaerő-piaci létszám bővülése már valamivel jobban hozzájárul a foglalkoztatás növekedéséhez, mint a közmunka.

A munkaerő-piaci statisztikák folytatódó javulása már nem elsősorban a közfoglalkoztatás pörgetésének köszönhető, hanem a cégek és egyéb szervezetek létszámbővülésének – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. November és január között a foglalkoztatottak száma – az előző évhez képest 113 ezer fővel – 4 millió 240 ezerre emelkedett. A növekedésben valamivel nagyobb részt képvisel az elsődleges – vagyis a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók nélküli – munkaerőpiac, ahol 57,3 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, miközben a közfoglalkoztatottak száma 49 ezerrel emelkedett.

A friss adatok a gazdaság növekvő munkahelyteremtő képességét tükrözik, ráadásul biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések szerint többnyire továbbra is nő a foglalkoztatási szándék – fejtette ki kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A növekedés ütemét ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány, ami viszont támogathatja a köztisztviselői állomány tervezett csökkentését, így a munkaerőpiac szerkezete kedvező irányba mozdulhat.

A kormány az idén vélhetően tovább szeretné növelni a közmunkások számát, a tavaly előirányzott 270 milliárd után az idén 340 milliárdot szán erre a célra. Csakhogy a tavalyi előirányzatot sem sikerült elkölteni, az év végére 17 milliárd forint megmaradt a kasszában – hívja fel a figyelmet a Policy Agenda elemzése. Tavaly a KSH szerint 191,8 ezer fő dolgozott havi átlagban közmunkásként, miközben az eredeti terv az volt, hogy havi átlagban 213 ezer embert juttatnak így munkához. A Policy Agenda szerint a különbség nem abból adódott, hogy ne lett volna finanszírozható a nagyobb létszám, hanem hogy nem tudták ennyi ember közfoglalkoztatását megszervezni. Ezért kérdéses, hogy mire készül a kormány ezen a területen, pláne, hogy a közmunkások bérét nem emelik az idén, vagyis emiatt is még több embert vonhatnának be a programba.

Tovább csökkent a munkanélküliség is: a munkanélküliek száma 51 ezerrel 279 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal 6,2 százalékra csökkent november és január között az egy évvel korábbihoz képest. Suppan Gergely szerint a szezonális hatások miatt ugyan az év elején a munkanélküliségi ráta átmenetileg újra megközelítheti a 7 százalékot, de az év második felében már 6 százalék alá süllyedhet. Így az idén 6,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8 százalékról, jövőre pedig 6 százalék körül alakulhat.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az év egészében 6 százalék alatti munkanélküliségi mutatóra számít. Az MTI-nek adott nyilatkozatában éppen a több ágazatban, például a kiskereskedelemben, az építő- és a feldolgozóiparban tapasztalható munkaerőhiánnyal indokolta pozitív várakozását, feltételezve, hogy az itt tevékenykedő cégek felszívják az állástalanok egy részét. Szerinte az 5-6 százalékos munkanélküliségi ráta technikailag nagyjából megfelel a teljes foglalkoztatottságnak, mivel az 5-6 százalékos rátát adó munkanélküliek nem vagy csak nagyon nehezen tudnának állást találni.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek