Magasak a bérterhek, a gyerekesek adója világviszonylatban is alacsony

A személyi jövedelemadó csökkentésének hála már csak az olasz szinten terheli Magyarország az átlagbérből élők jövedelmét, holott eddig inkább a német elvonási mértéket alkalmazta. Ám tegyük hozzá rögtön: a magyar adóék – vagyis a bruttó munkáltatói bérköltség és a munkavállalónak átutalt összeg különbsége – még mindig a hatodik legmagasabb Európában, és jelentősen haladja meg a versenytárs államok elvonási szintjét. Az átlagbéreket terhelő elvonás az OECD adatai szerint Magyarországon leginkább a munkáltatói járulékok viszonylag magas (22,2 százalékos) szintje miatt nagy, így viszont a munkáltatók nem igazán érzik az szja-ban adott kedvezmények hatásait.

Az idei adóváltozások nyomán a korábbi évek 49 százalékos szintjéről 48,2 százalékra csökkent az adóék mind az átlagos jövedelemnél, mind pedig az átlagjövedelem 67 százalékánál – amit a nemzetközi összehasonlításokban figyelnek. Az alacsonyabb jövedelmet terhelő elvonási szint a versenyképesség szempontjából lehet fontos: a betanított munkánál általában ez a kereseti szint. Utóbbit tekintve – az egykulcsos adórendszer miatt – Magyarország nem áll jól. A mostani, 48,2 százalékra redukált aránnyal hazánk a listán ugyanúgy a második helyen áll, miközben az OECD átlaga 32,2 százalék (igaz, ebben benne van Chile a maga
7 százalékos elvonási szintjével is). A versenytárs államokban – Csehországban, Szlovéniában, Szlovákiában, Lengyelországban – 35–39 százalékos az adóék az átlagkereset 67 százalékánál.

Mindezzel szemben a magasabb jövedelmi kategóriában a magyar 48,2 százalékos elvonás nem számít soknak. Az átlagjövedelem 167 százalékánál a magyar elvonás nincs benne az első tízben, a magasabb jövedelműektől az észak-európai államok vesznek el sokkal többet, de Németország, Franciaország és Izrael is 50 százalék feletti adóéket alkalmaz, Belgium 60 százalékkal tűnik ki. Mindebből arra lehetne következtetni, hogy Magyarország az egykulcsos adóval inkább a magasabb hozzáadott értékű munkákat szeretné elnyerni, csakhogy az adórendszer ösztönzőivel éppen ellentétes politikát vallott a kormány magáénak. Az oktatásban például a támogatott egyetemi férőhelyek számának csökkentése, a szakképzés és a duális képzési rendszerek fejlesztése éppen a kétkezi munka nagyobb becsületét voltak hivatottak helyreállítani.

Magyarországon sokkal jobban járnak a gyermekes családok, az ő adószintjük általában is a legalacsonyabbak közé tartozik. Bár nem sokan figyelik a beruházási döntésekkor, de az biztos, hogy a kétgyermekes családok (ezek szerepelnek az OECD-statisztikában) sokkal jobban járnak. A gyermeküket egyedül nevelő szülők adóéke 2014-ben 26 százalék volt az átlagkereset 67 százalékánál, míg az átlagos jövedelmű kétgyermekes családoknál is 34,6 százalék. Ebben a kimutatásban az idén jelentősebb lesz a javulás, hiszen a kétgyermekesek emelkedő kedvezménye már akár egy százalékpontot is jelenthet. Ráadásul ezen a területen jövőre folytatódik az adócsökkentés, tehát az adóék itt tovább szűkülhet.