Száz évre tervez a jegybank

A jegybank új, piaci hitelprogramja 250-300 milliárdos hitelállomány-bővülést nyújt az idén – hangsúlyozta Windisch László, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Budapesti Corvinus Egyetemen a második alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Közgazdász Konferencián. A határon túli gazdasági oktatást segítő jegybanki Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány támogatásával megrendezett konferencián a Matolcsy György jegybankelnököt helyettesítő felügyeleti alelnök folyamatosan sorolta eredményeiket. Ilyen a kamatcsökkentés (7-ről 1,35 százalékra), amely segített elkerülni a deflációt; a növekedési hitelprogram, amely a kis- és középvállalkozások hitelállományának csökkenését nem csak megállította, de növelte is a kölcsönök mennyiségét; vagy az önfinanszírozási program, amellyel sikeresen terelték át a bankokat az állampapírpiacra, s csökkentették immáron a hosszú papírok kamatait is.

Az alelnök az eredmények között említette a jegybank nyereségességét is. Arról beszélt, az előző vezetés tervezte veszteség helyett közel ezzel azonos mértékű profitot hoztak. Ő ezt a felelős gazdálkodásnak tudta be, elegánsan megfeledkezve arról, hogy a nyereség javulása leginkább az árfolyamromláson elért jegybanki haszon következménye volt 2013-ban és 2014-ben is, miközben a működési veszteség jelentősen nőtt 2014-re.

Az alelnök szerint a nyereség tette lehetővé az oktatást segítő alapítványok létrehozását, amiért – mondta – a jegybankot folyamatosan támadják. Windisch szerint azonban szükség van a közgazdasági gondolkodás megújítására. Például szükség van az etikus közgazdaságtan terjesztésére, hogy – például – a fair bankolás ne csak törvényi előírás legyen, hanem helyet kapjon a gazdasági működésben. Úgy vélte: a neoklasszikus közgazdaságtan nem csak kiemelkedett a különböző irányzatok közül, de marginalizálta az alternatív iskolákat, elnyomta a nem konfencionális gondolkodásmódot. „Nem vagyunk meglepve a heves támadásokon, pedig a jegybank nem előtérbe helyezi a többi megoldást, csak helyet ad új gondolkodásmódok megjelenéséhez” – hangsúlyozta Windisch, aki szerint az erkölcsi mellett törvényi kötelezettségük is a felősoktatás támogatása. A levezetése szerint a jegybanknak ugyan elsődleges célja az árstabilitás elérése, majd a pénzügyi stabilitás garantálása, de támogatnia kell a kormányzati gazdaságpolitikát, a gazdaság fejlesztését is. A fejlődés záloga azonban a felsőoktatás fejlesztése, a versenyképesség és a hatékonyság növelésének az oktatás a legjobb eszköze. Ráadásul így a jegybank hasznosítani tudja a nála felhalmozott szellemi tőkét, és tudást – mondta az alelnök, aki szerint ráadásul „anyagilag erre nekünk lehetségünk van”. Az alapítványokkal a program finanszírozása hosszú távon, akár 50-100 éven át is biztosított (hiszen azok nem a tőkét, csak annak hozamát használják), és az MNB ilyen távon is számol ezekkel. Éppen a hosszú távú hatások miatt azonban – hangsúlyozta – korai volna még értékelni a programot.