Alkotmánybírák előtt a titkosítási passzus

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, ezért kezdeményeztem a törvény szövegének alkotmánybírósági felülvizsgálatát – közölte Áder János tegnap. A köztársasági elnök azt is hangsúlyozta, hogy az MNB-törvény visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével, ezért ebben a kérdésben is a taláros testület állásfoglalását kérte. Ezen utóbbi okból a postatörvény normakontrollját is kezdeményezte az elnök.

Az Alkotmánybíróságnak 30 napja van határozni az érintett passzusokról, amennyiben ezek valamelyikét alkotmányellenesnek találják, akkor a törvényt az Országgyűlésnek újra kell tárgyalnia. Ha azonban testület a jogszabályokat összeegyeztethetőnek véli az alaptörvénnyel, akkor a köztársasági elnöknek ki kell hirdetnie őket. Áder János másik lehetősége az lett volna, hogy megfontolásra visszaküldi a parlamentnek a neki nem tetsző javaslatot, ez esetben viszont – ha azt akár változatlan formában elfogadják – már nem lett volna módja normakontrollt kérni. Ez a harmadik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért, 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult az Alkotmánybírósághoz, majd 2015 májusában az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet.

A köztársasági elnök most a két törvénynek összesen négy passzusát kifogásolta az Alkotmánybíróság elnökének küldött indítványában – ez annyit is jelent, hogy az elfogadott jogszabályok más pontjai nem változnak majd. (Így például marad az a szabály is, amely szerint Matolcsy György elnök öt, az alelnökök 4,5, a felügyelőbizottsági elnök 3,5, a monetáris tanács tagjai pedig

3 millió forintos bruttó havi alapfizetést kapnak.) A jegybanktörvényben és a postatörvényben egyaránt kifogásolta az elnök azt a két passzust, amelynek értelmében az új szabályok azok kihirdetése előtt benyújtott adatigénylésekre és keletkezett adatokra, valamint a folyamatban lévő ügyekre is érvényesek. Nem kifogásolta viszont az elnök azokat a passzusokat, amelyek értelmében az MNB (leányvállalatai) és a posta nem köteles kiadni az adatokat, ha azok sértenék az üzleti érdekeiket.

Az Alkotmánybíróság elé az MNB-törvény leginkább kifogásolt két pontja kerül: az egyik azt mondaná ki, hogy a jegybank leányvállalatainak adatkezelésénél 30 éves titkosítást is lehet alkalmazni, a másik pedig tíz évig korlátozná az MNB alapítványai adatainak megismerhetőségét. Ezt azzal indokolta a Fidesz, hogy az alapítványok létesítésével a vagyon elveszíti közvagyonjellegét. Az ügyben éles vita alakult ki, az ellenzék mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is alaptörvény-ellenességet vetett fel. Még Kövér László házelnök is azon a véleményen volt, hogy ezek a források közpénznek tekinthetők – ám a frakciófegyelem miatt megszavazta, majd végül – a maximális gondolkodási idő után – aláírta a jogszabályt. A törvény ezután került a köztársasági elnökhöz, aki szerint alkotmányos kötelezettsége volt a jogszabályok visszaküldése. „Ahogy eddig, a jövőben is ahhoz az elvhez tartom magam, amelyet hivatalba lépésem első pillanatától képviselek: ha száz jó törvényt kapok az Országgyűléstől, mind a százat aláírom, ha száz rosszat, mind a százat visszaküldöm” – írta Áder János.