Düböröghet a gazdaság
Egy elemző se vár olyan gyors gazdasági növekedést az idei évre, mint a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank inflációs jelentése szerint 2016-ban 2,8 százalékkal nőhet a gazdaság a tavalyi 2,9 után, ám a legtöbb közgazdász 2,2–2,4 százalékos GDP-növekedést vár. Az MNB ezzel felemelte idei 2,5 százalékos prognózisát, várakozása szerint az otthonteremtési programok mellett az is segíthet, hogy az EU-források lehívása valószínűleg nem esik vissza olyan nagy mértékben, mint eddig gondolták. A jegybank az új prognózissal még távolabb került a piaci konszenzustól, miközben eddigi előrejelzése is kissé optimistának látszott.
Gábriel Péter, az MNB igazgatója kiemelte: az év elején ugyan lassulhat a GDP-növekedés, de a második fél év ismét gyorsulást hoz. Egyre nagyobb szerepet játszik a lakossági fogyasztás, jövőre pedig már a beruházások is érdemben támogatják a bővülést – mondta Gábriel, aki hasonlóan vélekedett az iparról és a szolgáltatásokról is.
Az MNB várakozása szerint kiegyensúlyozott maradhat a növekedés. Folyamatosan erősödő foglalkoztatási és bérnövekedési ütemmel számolnak, emellett az alacsony infláció is támogatja a fogyasztást. A jegybank már csak 0,3 százalékos áremelkedési ütemet vár – korábban 1,7-et prognosztizáltak –, egyebek között emiatt lazítanak a monetáris politikán is.
Gábriel szerint a lakosság bátrabban költhet, vagyis a korábbi elhalasztott fogyasztás részben megvalósulhat. „A beruházási és a fogyasztási ráta is emelkedhet, részben az otthonteremtési programoknak köszönhetően” – fejtette ki, hangsúlyozva, hogy az új építésű lakások számának megduplázódására számítanak. Az idén felépülő 13 ezer új lakás háromnegyedéhez felvehetik a három gyermek után járó 10 millió forintos támogatást, ettől jelentősen elmarad a két és egy gyermek utáni igénybevételek száma.
A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) 2016-ban 110-115 milliárd forint költségvetési támogatást jelent, ami jövőre 150-160 milliárd forintra nő. A lakásépítések gazdaságélénkítő következményeit is figyelembe véve azonban ennél érdemben alacsonyabb lehet a költségvetési egyenlegre gyakorolt teljes hatás.
Az MNB szerint a tavalyi 2 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány után idén 1,8, jövőre pedig 1,7 százalékos deficit várható (vagyis az alapfolyamatokból egyelőre nem következik, hogy a nullás költségvetés közel lenne).
