Jól sáfárkodtak a norvégok

A világ legnagyobb szuverén alapja, a Norvég Állami Vagyonalap (GPF) tavaly 2,7 százalékos átlagos hozamot ért el befektetésein, ezzel az olaj utáni időkre szánt „aranytartalék” nagysága elérte a 830 milliárd dollárt – jelentették be tegnap Oslóban. A heves devizapiaci mozgásokat, a nullás kamatkörnyezetet és legfőképpen az energiaárak mélyrepülését tekintve megsüvegelendő az eredmény, dacára annak, hogy ez a legutóbbi fél évtized legalacsonyabb hozama. A norvég állami olajjövedelmekből táplálkozó, 1990-ben létrehozott alap eddigi átlagos – inflációval korrigált – éves hozama 3,7 százalék volt. A GPF-nek világszerte több mint 9 ezer vállalatban van érdekeltsége, és 67 ország piacán forgatja a vagyonát. A norvégok birtokában van a világtőzsdén szereplő összes vállalati pakett 1,3 százaléka. A szigorú befektetési elveikhez következetesen ragaszkodó norvégok pénzük 61,2 százalékát tartották tavaly részvényben, 35,7 százalékot képviseltek az állampapírok, a maradék 3,1 százalék ingatlanokban fekszik. Az egymás közötti arányokat folyamatosan változtatják, 2011 előtt például tiltott volt az ingatlanvásárlás, így az alap mentesült a 2008-as gazdasági válság ingatlanpiacot megrogyasztó hatásaitól. Most viszont más a helyzet: az ingatlanok hozták a legtöbbet – 10 százalékot – a konyhára, ezért Yngve Slyngstad, a portfóliót a Norges Bank kebelén belül menedzselő vagyonkezelő vezérigazgatója 5 százalékosra szeretné növelni az ingatlanok részarányát. Az ingatlanok háromnegyed része saját tulajdonuk, a többi ingatlanalapokban termeli a hasznot a norvégok számára. A skandinávok a legtöbb – minőségi – ingatlanukat New Yorkban és Londonban, valamint Párizsban és Bostonban vásárolták meg, de most Tokiót és Szingapúrt is felfedezik maguknak – írja a Bloomberg.

A nagy kérdés persze, hogy lesz-e miből vásárolni. Slyngstad optimista, szerinte az alap vagyona a következő években az olajjövedelmek alakulásától függően egy szűk 100 milliárd dolláros sávon belüli fog ingadozni, remélhetően felfelé – jelezte. A vagyonelemek átcsoportosításával is tudnak forrásokat felszabadítani e célra. A lényeg: a 2020-ra szóló tervüket tartják, akkorra 18 százalékkal, 980 milliárd dollárra kell gyarapítaniuk az alap vagyonát.

Az mindenesetre jó hír a norvég vagyonalap számára, hogy az uniós tagság fenntartásáról szóló júniusi brit népszavazás nem jelent komolyan értelmezhető kockázati tényezőt a szemükben. Yngve Slyngstad, a Reutersnek kifejtette, hogy továbbra is jelentős befektetők maradnak a brit eszközök piacán, sőt a referendum kimenetelétől függetlenül még növelik is jelenlétüket.