Lemaradva a régiótól

Bár az elmúlt években a gyorsabb bővülést produkáló régiós országok közé tartoztunk, a gazdaság hosszú távú növekedési képességét megragadó mutató alapján nincs okunk az örömre. Magyarország potenciális növekedése ugyanis elmarad a régiós versenytársakétól, egy felzárkózó gazdasághoz képest különösen rossz a teljesítményünk. (Az országok adott évi GDP-növekedését persze nagyban meghatározhatja egy jó vagy rossz mezőgazdasági teljesítmény vagy az, hogy éppen mennyi EU-forrást sikerült lehívni.)

A magyar gazdaság növekedési képessége ugyan folyamatosan javul, de az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése szerint még mindig egy teljes százalékponttal elmarad a válság előtti, már akkor is viszonylag alacsony szinttől. A

2 százalékos rátánkra nem lehetünk büszkék, és a következő években sem várható érdemi javulás. Románia, Lengyelország és Szlovákia is sokkal jobban teljesít, 3 százalék körüli növekedési képességgel, Csehország ugyan nem áll ilyen jól, de már jóval közelebb van a technológiai élvonalhoz, vagyis fejlettebb. Kétségtelen, a csehek potenciális növekedése is a válság előtti szint alatt maradt, az viszont sokat segít, hogy nemcsak az állami, hanem a magánberuházások is bővülnek az országban.

Lengyelország annak ellenére magasabb növekedést produkálhat, hogy a demográfiai trend kedvezőtlen: a 15 és 64 év közötti népesség évente közel egy százalékponttal is csökkenhet, ezért növelni kellene a munkapiaci részvételt.

Romániában a költségvetési stimulus támogathatja a potenciális kibocsátás növekedését a következő években. Az áfa csökkentése az alacsony inflációval és a növekvő bérekkel párosulva erőteljesen emelheti a belföldi keresletet. A lépéseket azonban a kínálati oldalnak is követnie kellene, ez a legfontosabb ahhoz, hogy fenntartható maradjon a növekedés. Az erősödő kivándorlás – különösen a magasabban képzetteknél – párosulva az egyre több nyugdíjassal, nem könnyíti meg a gazdaság versenyképessé tételét. Romániát is ostorozza a bizottság azért, mert keveset költ kutatás-fejlesztésre, és az üzleti környezet sem túl kedvező. Magyarországon elsősorban ez utóbbival, az üzleti szférát érintő bizonytalansággal függ össze a növekedési lehetőségeink gyengesége: a termelékenység alacsony szintje a pénzügyi közvetítésben felmerülő problémákhoz, valamint a gyenge innovációhoz kapcsolódik. A bizottság azt is megjegyezte, hogy az adópolitika és az adóigazgatás közelmúltbeli jelentős korszerűsítése ellenére továbbra is alkalmaznak ágazati különadókat, ami akadályozhatja a beruházásokat.

A munka potenciális növekedéshez való hozzájárulása ugyanakkor némileg javult. Az aktivitási ráta emelkedésével a munkatényező a népesség elöregedése ellenére pozitívan járul hozzá a potenciális növekedési rátához. Ez a strukturális reformokkal – a nyugdíjkorhatár emelésével, az álláskeresési járadékra és a rokkantsági nyugdíjra való jogosultak körének szűkítésével – függ össze. Az üzleti környezet helyreállítása és az oktatási reformok szükségessége mellett megemlítik, hogy a hazai kkv-k globális értékláncba integrálása kulcsfontosságú előrelépés lehetne.