A bankok feltőkésítésével küzdő Ciprus után Magyarország költötte a legtöbbet a arányában az állami hivatalok működtetésére, általános közszolgáltatásokra az Európai Unióban 2014-ben – derül ki az Eurostat közleményéből. Az állami kiadásokat összehasonlító kiadvány megállapítása szerint Európában a szociális kiadások jelentik a legnagyobb szeletét az állami költéseknek (az átlag a GDP 19,5 százaléka), aminek a felét a nyugdíjak teszik ki, míg a második legfontosabb terület az egészségügy 7,1 százalékos részesedéssel.
A magyar állam 2014-ben a GDP 49 százalékát osztotta el újra, amivel Görögországgal holtversenyben a 9–10. helyen volt az újraelosztás teljes méretét tekintve az Európai Unióban. A nemzeti termékhez viszonyítva a legnagyobb méretű államot a finnek tartják fenn (ott 58 százalékát osztja el újra a megtermelt javaknak az állam), míg Litvánia 34,8 százalékkal a közösség legolcsóbb államának számít, de nem sokkal marad el ettől Románia sem a maga 34,9 százalékával. A környező országok általában 40 százalék körül vannak.
Az oktatásra fordított GDP-arányos kiadás azonban valamivel nagyobb is az uniós átlagnál: nálunk 5,2 százalék, míg az EU-ban 4,9 százalék. Kicsi az aránya viszont az egészségügyi költéseknek: az uniós átlag 7,2 százalékos, míg a magyar állam csak a GDP 5 százalékát költötte el erre. A magas sporttámogatásoknak hála viszont a szabadidős tevékenységekre pont kétszer annyit költ a magyar állam GDP-arányosan, mint az unió más tagállamai átlagosan.
