Nomura: vita lehet az árfolyam-politikáról

Mostanra szinte minden elemző azzal kalkulál, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csökkenteni fogja az 1,35 százalékos irányadó kamatszintet, emellett nem konvencionális eszközökkel is élénkíthet, hogy helyreállítsa a hitelezést és a gazdaság növekedési képességét.

Az MNB szerint a gazdaság alapfolyamatokból adódó növekedési üteme 1,5-2 százalékosra tehető, amihez további 1-1,5 százalékos bővülés adódhat a monetáris politikai intézkedések révén – írja Peter Attard Montalto, a Nomura vezető közgazdásza. Magyarországi látogatása után kiadott elemzésében kiemelte: az MNB arra törekszik, hogy ameddig szükséges, ezt az addicionális növekedést biztosítsa, de a jegybank előrejelzése és reménye szerint a gazdaság alapfolyamatokból adódó növekedési üteme lassan emelkedni fog a következő évben. „Ennek következtében az MNB arra számít, hogy majd le tudja építeni a növekedést elősegítő műveleteit” – emelte ki Montalto, aki szkeptikus a tekintetben, hogy a jegybank képes lesz-e növelni a gazdaság alapfolyamatokból adódó növekedési ütemét.

Montalto a jegybankárokkal való találkozása után hangsúlyozta, az MNB-n belül a döntéshozatal központi helyszíne az igazgatóság, és nem a kamatdöntő testület, vagyis a monetáris tanács. Nagy Márton alelnöknek mindkettőben fő szerepe van, és bár a monetáris tanácsnak kell átlátnia a monetáris politika alapvető kérdéseit, a részletkérdésekkel és az operatív ügyekkel a Nagy Márton alá tartozó részlegek foglalkoznak, aki egyben az unortodox intézkedéseket is összefogja. Ebből adódóan hatáskörébe tartozik a döntések végrehajtása, az operatív ügyek, valamint az új intézkedések előkészítése is.

Mindez azért fontos, mert az árfolyam-politika olyan terület, ahol törésvonal alakulhat ki. Nagy Márton mostanában tett nyilatkozatai „intervenciós jellegűnek” hangzanak, de a monetáris tanácsban nem övezi őket széles körű egyetértés. Montalto úgy látja, hogy az árfolyam-politika ügyében további viták alakulhatnak ki a következő negyedévekben, ahogy az Európai Központi Bank (EKB) lazítása folytatódik, és annak hatásai megjelennek. Valódi lépések azonban továbbra sem várhatók e területen, inkább szóbeli intervenciókra számíthatunk.

Nagy Márton a múlt héten azt mondta, hogy túl erős a forint most ahhoz, hogy elérjék az inflációs célt. Szakértők úgy értelmezik az MNB-s nyilatkozatokat, hogy amint 310-es kurzus alá kerül az euró-forint, a jegybank azonnal gyengíteni szeretné. A Raiffeisen Bank szerint mivel az MNB-nek fontos a forint árfolyama, így a gyengébb szinten konkrét lépések kellenek. A Raiffeisen úgy véli, hogy az MNB ezért 1 százalékra fogja csökkenteni az alapkamatot az év első felében, ezzel párhuzamosan az euró-forint kurzus 315-ig kúszik fel, az év végén, vagyis decemberben pedig már 320-as szintet is láthatunk.