Az orosz–ukrán háború legfontosabb fegyvernemei közé tartoznak a drónok. A világ egyik legnagyobb és legtitkosabb dróngyárába enged bepillantást egy közelmúltban napvilágra került felvétel. A tatárföldi Jelabuga városában található létesítményben rengeteg fiatal is dolgozik – számolt be róla a Magyar Nemzet.
Ráadásul a Tatárföldön, azon belül is a hetvenezres lélekszámú Jelabuga ipari parkjában található létesítményt maga Oroszország nevezi világ legnagyobb és legtitkosabb dróngyárának. A nyilvánosságra került felvételeken az átható, ahogy tinédzserek szerelik össze az Ukrajna ellen is gyakran bevetett Geran–2 típusú drónokat, amelyek az iráni gyártmányú Sahid–136-os modell orosz verziói. Az orosz jelentések szerint csak idén májusban 5200 csapásmérő és csalidrónt állítottak elő az üzemben.
„Ez a világ legnagyobb ilyen üzeme és egyben a legtitkosabb is” – nyilatkozta Timur Szagivaljev, a Jelabuga Különleges Gazdasági Övezet vezérigazgatója a Zvezda televíziónak, amely az orosz védelmi minisztérium csatornája. Hozzátette, hogy kezdetben az volt a terv, hogy néhány ezer darabot gyártsanak a pilóta nélküli légi járművekből, de jelenleg kilencszer többet állítanak elő az eredetileg tervezetthez képest.
A 2023-ban indult jelabugai gyár fémöntödékkel, kovácsműhelyekkel és saját összeszerelő sorokkal rendelkezik. A hírek szerint Iránból, a Kaszpi-tengeren és a Káma folyón keresztül szállított alkatrészeket használ. Egy orosz katonai agytröszt szerint a drónok gyártása májusban 16,9 százalékkal emelkedett.
A Geran–2 drón 3,5 méter hosszú, 50 kilogrammos robbanófejjel rendelkezik, 1800 kilométeres hatótávolsággal és 300 kilométer per óra a sebessége. Egy ilyen drón becsült költsége 35–49 ezer dollár, ami töredéke a nyugati légvédelmi elfogórakéták, például az amerikai gyártmányú Patriot rakéta több millió dolláros árának.
Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország 2025-re harmincezer nagy hatótávolságú drón és 2 millió FPV (first-person-view) drón gyártását tervezi.
Az orosz dróngyártás nagyarányú bővülése nemcsak Ukrajna, hanem a nyugati országok számára is aggodalomra ad okot. Christian Freuding német vezérőrnagy, a német védelmi minisztérium Ukrajna-politikájának vezetője július 19-én figyelmeztetett, hogy Oroszország kétezerre szeretné növelni az Ukrajna ellen naponta indított drónok számát.
Azonban nemcsak Moszkva, hanem Kijev is felismerte a fegyvernem előnyeit és fontosságát. Ukrajna szintén növelte hazai dróngyártási kapacitását. Volodimir Zelenszkij elnök szerint Kijev évi 8 millió drón gyártására is képes lenne, azonban egyelőre hiányzik a külföldi finanszírozás a teljes felfuttatáshoz. Rusztem Umerov volt védelmi miniszter korábban 4 millióra becsülte az ország éves dróngyártási kapacitását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.