Újra esnek az árak az eurózónában

Megint föladta a leckét az infláció alakulása az Európai Központi Banknak (EKB), amely a jövő héten tart kamatdöntő ülést, és mint elnöke, Mario Draghi ígérte, a kormányzótanács mindent megtesz azért, hogy az inflációs cél teljesüljön, azaz a fogyasztói árak növekedése megközelítse a két százalékot.

A fogyasztói árak emelkedése szerény ütemben, de gyorsult az elmúlt hónapokban: az októberi 0,1-ről 0,3 százalékra emelkedett januárra. Ám februárban újra estek a fogyasztói árak, az Eurostat előzetes becslése szerint 0,2 százalékkal. Az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginflációs mutató is 0,7 százalékra süllyedt a januári egy százalékról. A teljes árindex esésének legfőbb oka az olaj, hiszen a februári adatban az energiaárak hatása mínusz nyolc százalékkal jelenik meg.

Az EKB kormányzótanácsa már a januári ülésen egyértelműen jelezte, hogy márciusban további könnyítésekre számíthat a piac, ezt a szándékot azóta az is erősíthette, hogy a beszerzésimenedzser-indexek a gazdasági tevékenység lefékeződésére utalnak. Elemzők arra számítanak, hogy az EKB megint beavatkozik, pontosan egy évvel azután, hogy beindította a mennyiségi lazítást, azaz a havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programot. Ám az eszközök fogynak. A kormányzótanács mínusz 0,3-ról mínusz 0,4 százalékra viheti le a kereskedelmi bankok jegybanki betéteinek kamatát, akár a japán példát követő lépcsőzetes rendszerben, vagyis csak az állomány egy részére vonatkozóan, nehogy a vállalati, lakossági betétek kamatai is negatív tartományba kerüljenek, és lehetőleg ne sérüljön a hitelezés. A lépés más kockázatokat is hordoz magában. A húszak csoportjának (G20) sanghaji ülésén a Bank of England kormányzója, Mark Carney újfent arról beszélt, hogy az európai, japán, svájci, svéd negatív kamat az árfolyam gyengítését szolgálja, ami más országokat hoz kényszerhelyzetbe.

A kötvényvásárlási programot is bővítheti az EKB, például havi húszmilliárddal. A bökkenő az, hogy a szabályok szerint a betéti kamatnál magasabb hozamú, kettőtől harminc évig terjedő futamidejű államkötvényeket vehet, egy kibocsátási sorozatból legfeljebb 33 százalékot, a tagországok jegybanki alaptőke-részesedése szerint. Vagyis a német kötvények a mennyiségi könnyítési program negyedét teszik ki, de a Bloomberg számításai szerint a piacokon forgó 51 német papírból csak 15-ből válogathat az EKB. Bekerülhetnének a programba vállalati kötvények is, de ezek kínálata is korlátozott. A német jegybank eleve nem lelkesedik a mennyiségi könnyítésért, így heves vitába torkollhat a jövő heti ülés.