A fogyasztás segítheti a GDP-t

Csak átmenetileg lassul a magyar gazdaság a Kopint-Tárki előrejelzése szerint, a cég idén 2,4, jövőre 2,9 százalékos GDP-növekedést vár. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója sajtótájékoztatón kiemelte: az új uniós fejlesztési ciklusban a források lassabb beáramlása várható, ami erős kockázatokat jelent a beruházások alakulására.

Az építőiparban még nem várnak áttörést, a kormány lakásépítést ösztönző programjai idővel erős lakásépítési hullámot indíthatnak el, de ez idén még nem lesz érzékelhető. A növekedésben a termelési oldalon továbbra is az ipar, a felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása dominál idén, részben átvéve az uniós források helyét. Ezt támasztja alá a foglalkoztatottak számának növekedése és a jövedelmek emelkedése is. A munkanélküliségi ráta idén 6, míg jövőre 5,5 százalékra mérséklődhet.

A devizahitelek forintosítása, a velük kapcsolatos banki visszatérítések javítják az adós háztartások többségének anyagi helyzetét, enyhíthetik az óvatossági megtakarítási kényszert – olvasható a Kopint-Tárki kutatásában. Ebből egyelőre főleg a hitelfelvételi kedv erősödése látszik, de mindenesetre a nettó pénzügyi megtakarítások jövedelemhez viszonyított aránya már egy ideje nem nő tovább.

A fogyasztás növekedését segítheti az alacsony áremelkedési ütem. Az intézet 0,2 százalékos éves átlagos inflációt vár 2016-ra, kisebbet a tavaly decemberben jelzett 1,6 százaléknál, míg jövőre 1,8 százalékos inflációt prognosztizálnak.

Nőttek a korrupciós kockázatok

Az uniós közbeszerzési pályázatok csökkentik a versenyt és növelik a korrupciós kockázatokat – derült ki a Korrupciókutató Központ Budapest kutatásából. Tóth István János igazgató szerinta 2009 és 2015 között meghirdetett, mintegy 135 ezer közbeszerzés adatait elemezve kijelenthető: nőttek a korrupciós kockázatok, csökkent a versenyerősség, és növekedett a túlárazás mértéke és gyakorisága. Az összes közbeszerzési forrás 40-60 százaléka az uniótól származik, ezeknél magasabb a korrupciós kockázat.