Folytatódik az áfacsökkentés
Összesen 70-75 milliárd forintba kerül a költségvetésnek az áfacsökkentés – mondta a Világgazdaságnak Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter előtte az MTI-nek nyilatkozva jelentette be: jövőre
5 százalékra csökken a baromfihús, a tojás és a tej áfája, az internethasználaté és az éttermi szolgáltatásoké pedig 18 százalékra. Lapunk forgalmi adatokon alapuló (a fehérítési hatásokkal nem számoló) becslése szerint azonban mintegy 175 milliárd forintos lyukat üthet a büdzsében a jövő évi csökkentés. Ha pedig 2018-ban az éttermi szolgáltatásoknál is 5 százalékra viszik le az áfát – mint Varga közölte –, az újabb 87 milliárdot jelent.
A legkisebb kiesést az internet áfájának már beharangozott 9 százalékpontos mérséklése jelenti, ezt korábban évi 13 milliárd forintra becsülte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), lapunknak válaszolva. A legnagyobb tétel az éttermi szolgáltatások áfájának mérséklése lesz: itt 60 milliárd forint kieséssel számolhatnak jövőre, figyelembe véve a vendéglátás évi 800–900 milliárd forintos forgalmát. Ezt jórészt az idelátogató turisták spórolhatják meg.
Az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése a sertéshús terhének idei mérséklését követi, és a feketegazdaság visszaszorulásával is járhat – legalábbis az ágazati szereplők részben ezért szorgalmazták. Így a forgalomból becsült nettó költségvetési kiesés mellett elképzelhető, hogy többletbevételre is szert tesz a büdzsé. Ezzel nem számolva azonban a tej áfájának 22 százalékpontos mérséklése 55, a baromfihúsoké 33, a tojásé pedig 14 milliárd forintos bevételkieséssel járhat.
Mindezt a kabinet nem kívánja más adók emelésével vagy kiadások csökkentésével ellensúlyozni, sőt: Varga Mihály azt mondta, hogy a kormány „megnyitja a béremelés lehetőségét jövő évi büdzsében”. Az ágazati egyeztetések még nem zárultak le – tette hozzá –, de a szükséges források rendelkezésre állnak majd. (Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ezt azzal konkretizálta: az oktatásban folytatódik a béremelés, a szociális és a kulturális területen is tervezik, az egészségügyben pedig többlépcsős növelést gondoltak el.) A kiadási oldalon százmilliárd forinttal emelik meg a lakástámogatási keretet, mert az NGM szerint jövőre nagyobb számban indulnak meg az állami támogatást is élvező építkezések. Számolnak a bankadó már bejelentett csökkentésével is, bár Varga az erre irányuló kérdésre azt mondta, hogy még nem zárultak le az egyeztetések az Európai Bizottsággal. Utóbbira azért is szükség lehet, mert a kormány az áfacsökkentést és a lakásépítési kiadások növelését nagyrészt a hiánycél megemelésével fedezi: jövőre 2,4 százalékos hiánnyal számol, noha a tavaly leadott konvergenciaprogramban 1,7 százalékot vállalt. (A kettő között mintegy 260 milliárd forint a különbség.) Varga Mihály lapunknak hangsúlyozta: a módosított hiánycél miatt az eredetileg tervezettnél ugyan valamivel lassabban, de csökkenni fog az államadósság mértéke 2017-ben is.
A kormány lehetőségeit elvben bővíti a gazdasági növekedés is: jövőre 3,1 százalékot várnak. Ennek révén eleve volt 100-150 milliárd forint mozgástér, amit kiegészíthetnek majd a feketegazdaság elleni intézkedések. Bővíthetik az online kasszákra kötelezettek körét, továbbfejlesztik az ekáert, és beindítják az elektronikus számlarendszert is.
A nullás költségvetés megvalósítására szolgál majd a büdzsé új szerkezete: lesz egy olyan fejezet – az állam működési kiadásai és bevételei –, amelyet nullszaldósra terveznek. Elkülönítik a hazai és külön kötetben az uniós fejlesztéseket is – utóbbiakból jön majd össze a hiány, amelyhez mindössze 900 milliárd forintnyi fejlesztést kell majd csokorba rendezni.
Nagyobb kamatvágás jöhet
Az áfacsökkentések jövőre 0,6-0,8 százalékponttal csökkentik az inflációt – véli Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza. Eszerint 2017-ben 1,9 százalékos lesz az infláció a korábban feltételezett 2,6 helyett, így az MNB később érheti el inflációs célját. Ez alapján meglehet, hogy nagyobb mértékben csökkentik a kamatot.
