Folyamatosan lassul a magyar gazdaság növekedési üteme, így áprilisban már alig haladta meg a 2 százalékot a gyorsulási irányadó (GYIA) szerint. A Világgazdaság mutatószáma alapján havi alapon is gyengécske a bővülés, és egyelőre nem várható, hogy a következő hónapok fordulatot hoznának. Utoljára 2013 nyarán láttunk ennél is lassúbb ütemet a GYIA alapján, amikor Magyarország a világgazdasági válságot követő második recesszióból lábalt ki.
A GYIA tíz részindexe közül mindössze három hatott kedvezően a mutatószámra, hat csökkentette, és egy nem befolyásolta. Ez is arra utal, hogy a gazdaság jó része már nem tud hozzájárulni a bővüléshez, miközben tavaly az még egészséges szerkezetben ment végbe, hiszen a gyorsan lehívott EU-pénzek beszivárogtak a gazdaság számos szegmensébe.
A pénzügyi indikátorok közül csupán a reálkamat csökkenése és a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) reálértéken számított emelkedése hajtotta felfelé a GYIA-t áprilisban, rontotta viszont a helyzetet a pénzkínálat csökkenése, az Ifo-index visszaesése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú kötvényhozamok közötti különbség növekedése.
A pénzkínálat csökkenése azért is különösen érdekes, mert ez a mutató hosszú időn keresztül folyamatosan a növekedés motorja volt, ami összefüggött a Magyar Nemzeti Bank élénkítő programjaival is. A gazdasági növekedést negatívan érintette az EU-pénzek „kiesése” (a 2007–2013-as ciklus zárása) is, amit egyelőre a fogyasztás csak részben kompenzál. Ezt mutatja, hogy a GYIA öt makrogazdasági komponense közül csak a reálkeresetek emelkedése támogatta a növekedést, miközben az ipari termelés, az ipari megrendelések, valamint a fogyasztási hitelek állománya is visszaesett.
Utóbbi azt sejteti, hogy a lakosság továbbra is óvatos, habár ezek a megfontolások egyre inkább oldódnak. A munkakeresés átlagos időtartama 19,2 hónapon stagnált, vagyis ez a tényező nem befolyásolta a GYIA-t.
Az első néhány hónap makroadatai és a GYIA alapján úgy tűnik, hogy a kormány 2,5 százalékos idei növekedési várakozása egyre inkább optimistává válik, ez azonban nem jelent komoly problémát a költségvetés szempontjából – különösen, hogy az idei első negyedév igen jól alakul –, hiszen a fogyasztás erős, ami biztosíthatja az adóbevételeket. A konjunktúra alakulása mégis aggodalomra ad okot, mert rámutat, hogy a magyar gazdaság az EU-források nagymértékű felhasználása nélkül nem képes tartós és dinamikus bővülésre – ez abból is látható, hogy a régiós országok legalább 1 százalékkal gyorsabban bővülnek nálunk idén. Elemzők arra számítanak, hogy 2016-ban 2,2-2,3 százalékkal nőhet a és az év hátralévő részében is a fogyasztás lehet a húzóerő.
Így készül a GYIA
A gyorsulási irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A gyorsulási irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti.A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).
A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato). -->
