Tartós pangás fenyeget
Drámai képet festett a globális folyamatokról Maurice Obstfeld, az IMF vezető közgazdásza, amikor bemutatta a nemzetközi pénzügyi szervezet tavaszi ülésszakára elkészített új előrejelzést. Mérséklődik a növekedési ütem, nincs elég beruházás, sok gazdaság képtelen munkahelyeket teremteni és magasabb bért fizetni, ez pedig újabb politikai feszültségekkel egészíti az amúgy is meglévőket. Az elégtelen növekedés, a pénzügyi és politikai kockázatok tartós pangásba torkollhatnak – vázolta fel Obstfeld.
Az IMF az idén januárihoz képest is visszavett a világgazdaság fejlődési ütemére adott prognózisából. Idén csupán 3,2, jövőre 3,5 százalék globális GDP-növekedés várható, ez 0,2, illetve 0,1 százalékkal alacsonyabb ütem az év elején vártnál. Igaz, az idei bővülés hajszálnyival meghaladja majd a tavalyit, vagyis – ahogy Obstfeld fogalmazott – nincs válság, de beavatkozás és reformok nélkül még lehet.
A fejlett térségben csak két százalékkal nőhet a bruttó hazai termék, míg a feltörekvő és fejlődő országok 4,1 százalékra számíthatnak. Az Egyesült Államok 2,5, az eurózóna 1,5 százalékkal növekedhet. Csak Kína kilátásait javította az IMF, idén 6,5, jövőre 6,2 százalékra, de a korábbi évekénél ez sokkal visszafogottabb tempó. India viszont a 7,5 százalékos iramával igen jól teljesít, akárcsak Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam.
A kockázatokat részletesen áttekinti a prognózis. Az első helyen említette Obstfeld is, hogy a pénzügyi zavar visszatért a piacokra, az Egyesült Államokban, Európában és Japánban szigorodott a környezet. A fejlődő országok körében felfordulást okozhat, hogy a kiáramló tőke miatt leértékelődnek az árfolyamok. Kulcskérdés, hogy Kína végre tudja-e hajtani a nagy fordulatot, és képes lesz-e a beruházások helyett a fogyasztást és a szolgáltatásokat a növekedés motorjává tenni.
A politikai veszélyek közé sorolta a vezető közgazdász, hogy az Egyesült Államok és Európa mindinkább bezárkózik. Előbbi visszafordíthatja a kereskedelmi liberalizációt, utóbbi pedig az egység gondolatát gyengítve nacionalizmussal reagál a menekülthullámra, illetve a terrorizmusra. Ez a közhangulat tükrözi a jövedelmi különbségek tágulását is, erősödik az a benyomás, hogy az elit helyzete javul, miközben a társadalom zöme leszakad.
Az IMF a monetáris, a fiskális és a szerkezeti reformok hármasában keresi a megoldást. Az egyes országoknak változatlanul támaszkodniuk kell a jegybankokra – már csak a rendkívül alacsony infláció miatt is –, ám a kormányoknak szerkezeti reformokat kell megindítaniuk. Csökkenteni kell a munkát terhelő adókat, emelni a kutatás-fejlesztésre és a munkaerő-piaci beavatkozásra, ezen belül a képzésre fordított kiadásokat.
Óvakodj a Brexittől!
Komoly regionális és globális károkat okozna, ha az Egyesült Királyság kilépne az Európai Unióból – figyelmeztetett az IMF. A Brexit kiépített kereskedelmi kapcsolatokat rombolna szét, gyengítené a gazdasági integráció szociális áldásait, sőt már maga a referendum is bizonytalanságot teremtett a befektetők körében, amit a kilépés csak erősítene. A Nemzetközi Valutaalap vissza is vett brit prognózisából: idén már csak 1,9 százalékos növekedést vár a szigetországban, szemben a januári 2,2-del. A kilépés mellett kampányolók a BBC szerint úgy reagáltak, hogy az IMF előrejelzései a múltban következetesen rossznak bizonyultak, David Cameron kormányfő szerint viszont a szervezetnek igaza van, az unió elhagyása nagy kockázatot jelentene a brit gazdaságnak.
