Újragondolják az unióban a menekültügy kezelését

Az Európai Unió menekültügyi rendszerének módosítására dolgozott ki javaslatokat az Európai Bizottság, miután a meglevő mára csődöt mondott. A „dublini rendelet” szerint a menekülteknek az első olyan országban kell menedékjogot kérniük, ahol az EU területére lépnek, illetve ha ezt elmulasztják, oda küldik őket vissza. Tavaly azonban már olyan léptékű menekültáradat vette célba az uniót, amivel a frontországok – elsősorban Görögország, kisebb mértékben Olaszország – nem tudtak megbirkózni. Az eredmény ismert: határzárok, menekülttáborrá váló görög szigetek, a schengeni szabályok átmeneti felfüggesztése, illetve az egész rendszer megingása.

A mai rendszer fenntarthatatlan – szögezte le tegnap, a javaslatok ismertetésekor a bizottság alelnöke, Frans Timmermans. Az eltérő nemzeti megközelítések alkalmazása kedvezett az irreguláris migrációnak, kiderült, hogy a dublini szabályok túl nagy felelősséget rónak a tagállamok kis csoportjára. A helyzet stabilizálása érdekében ugyanakkor Timmermans szerint a jelenlegi szabályokat kell alkalmazni – vagyis a frontországokban kell a menedékügyi eljárást lefolytatni.

A jövőre nézve a testület két opciót tárt elő: az egyik szerint a dublini rendeletet ésszerűsítenék, és kiegészítenék egy „méltányossági korrekciós mechanizmussal”, a másik szerint új, állandó elosztási kulcson alapuló rendszert vezetnek be. Egyik opció részletei sem ismeretesek, de az eddigiek alapján sejthető, hogy a legtöbb menekültet befogadó Németország a dublini rendelet mellé társítana egy állandó áttelepítési rendszert, Olaszország viszont teljesen eltörölné az érkezési országra vonatkozó alapelvet.Arról nem esik szó, hogy a rendszer tartalmazna-e kötelező kvótát, de a bizottság már a másodlagos migráció megakadályozására is tervez javaslatokat. Ezek szerint egyes jogok feltétele lenne a regisztráció, az ujjnyomatvétel, illetve az, hogy a menedékkérő a neki kijelölt uniós tagállamban tartózkodjék. Brüsszel emellett módosítaná az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal megbízatását is, ez kiterjedhetne az esetleges elosztási mechanizmus működtetésére, az uniós menekültügyi szabályok nemzetállami betartásának felügyeletére, valamint a szükséghelyzeti operatív intézkedések meghatározására és a végrehajtásukat szolgáló kapacitás megteremtésére.

Módosítanák a határregisztrációs rendszert

Továbblépett tegnap az Európai Bizottság az „erősebb és okosabb határok” megteremtése érdekében, előterjesztve a határregisztrációs rendszer létrehozására szóló felülvizsgált javaslatát. A rendszer a bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napos tartózkodás céljából a schengeni térségbe belépő, nem uniós polgárokra vonatkozik, célja az engedélyezett tartózkodások hatékony kezelése, a határellenőrzés automatizálása, az okmányokkal vagy a személyazonossággal való visszaélés felderítése. Az útlevelek kézi lebélyegzését felváltó rendszer rögzíti majd az utazó nevét, úti okmányának típusát, biometrikus adatait, valamint a be-, illetve kilépés idejét és helyét, a beléptetés esetleges megtagadását. A nemzeti hozzáférési pontokból és a velük összekapcsolt központi adatbázisból felépülő rendszer biometrikus adatokat is tárolna (négy ujjnyomat, arckép), szigorú adatvédelmi biztosítékok és hozzáférési feltételek mellett.