Jönnek a burkolt adóemelések

Kétszázmillió forintot szedne be az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos irányítása alatt álló Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) az itt készülő mozik gyártóitól, hogy azt a filmes szakmai képzésben jeleskedőknek ossza el – derül ki a jövő évi költségvetési csomag részének tekinthető, a büdzsét megalapozó jogszabály-változtatásokat tartalmazó salátatörvényből. A jogszabálynak alapvetően a költségvetés végrehajtásával kellene foglalkoznia, de számtalan más módosítás is belefért a tervezetbe. Így például a szakmai képzéssel foglalkozó, amely szerint a szervezet a gyártási költségek 0,5 százalékát szedné be.

Ezenfelül a szervezet jogot szerezne arra is, hogy intézze a közterületi forgatási engedélyeket – így egyszerűbbé válna a szervezés a filmkészítők számára. A vitákat elkerülendő, törvényben határoznák meg a tarifákat: a napi négyzetméterárak függnek az elhelyezkedéstől és a használat jellegétől is. Budapest legjobb helyein (a Várban vagy a világörökségi területeken) volna a legdrágább a területfoglalás – közel a tízszerese annak, amit egy kisváros nem kiemelt részére kellene fizetni. A legdrágább ezenkívül a forgatási helyszín lefoglalása volna, de külön tarifája van a technikai területnek, a stáb parkolási területének és a forgalomtechnikai biztonsági területnek is.

Valamivel többeket érinthet az a rendelkezés, amely a nagyvállalatok terheit növeli: a rehabilitációs hozzájárulást 2017. január elsejétől a minimálbérhez kötnék, és annak a kilencszeresére rúgna. A terhet azoknak a cégeknek kell megfizetniük, amelyeknél nem jut minden 25 foglalkoztatottra egy megváltozott munkaképességű: jelenleg ez esetben 946 500 forintot kell fizetni évente. Ez emelkedne jövő januártól 999 ezer forintra, pontosabban ennél valószínűleg följebb, hiszen várhatóan emelkedik majd a legkisebb kereset összege. Ötszázalékos emelés további 55 ezer forinttal növeli a terhet – és persze automatikusan a költségvetés bevételeit is.

A javaslat legvitatottabb pontja lehet, amely szerint titkosak lesznek a nemzeti vagyonnal gazdálkodó köztulajdonú társaságok – az állami energetikai cégek, a távközlési vállalatok és leányvállalataik – szerződései és döntés-előkészítési anyagai, főként azok az információk, amelyek az esetleges versenytársakat előnyhöz juttatnák. A javaslat szerint a rendelkezés a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozna.

Maga felé hajlik azonban az állam keze akkor is, amikor némileg több időt ad az adminisztrációra. A kormány azt szeretné ugyanis elérni, hogy két hónap legyen az ügyintézési határidő 45 nap helyett a költségvetési támogatásoknál (a másodfokon pedig ez még tovább meghosszabbíthatóvá válna a javaslat szerint). Csúsztatnák a zárszámadás leadásának időpontját is: augusztus vége helyett szeptember 30-ra, az indoklásban a megfelelő felkészüléssel magyarázva ezt a lépést.

Ezenkívül a kormány mentesítené illetékes minisztereit azon kötelezettségük alól, hogy minden évben az Országgyűlés szakbizottságai előtt számoljanak be a gyorsforgalmi utak készüléséről, mondván: a sztrádák úgyis költségvetési pénzekből épülnek, azok elszámolása pedig benne van a zárszámadásban. A javaslat részeként megteremtenék a lehetőségét annak is, hogy az állami tulajdonú HungaroControll kezelje a ferihegyi mellett a debreceni reptér légiforgalmi irányítását is. Ezt, pontosabban a „százezer feletti utasforgalommal rendelkező repterek” kiszolgálását a cégnek feladatba adnák, a törvény indoklása szerint az emberek biztonságát szem előtt tartva. A reptér üzemeltetőjének persze ki kellene fizetnie a vállalat költségeit.