Rekordot döntött tavaly a dolgozói szegénység

Történelmi csúcsra emelkedett a dolgozói szegénység Magyarországon 2015-ben, és várhatóan idén sem változik a helyzet. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint tavaly már a foglalkoztatottak 9,3 százaléka élt szegénységben (a társadalmi juttatások kézhezvételéle után is), ami a 2014-es 6,7 százalék után óriási növekedést jelent. Ők azok, akiknek a jövedelme nem éri el a medián hatvan százalékát.

Ez azonban nem azzal függ össze, hogy csökkentek volna a jövedelmek nemzetgazdasági szinten, a magyaráztat inkább az, hogy történelmi csúcsra emelkedett a közfoglalkoztatottak száma, akiknek a jövedelme messze elmarad nemcsak az átlagbértől, hanem még a minimálbértől is. A közfoglalkoztatottak tavaly 79 500 forintot kerestek, ez 500 forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Ez a közel 250 ezres átlagkereset harmadát sem teszi ki.

Ráadásul egyre többen kerülnek be a közfoglalkoztatásba magasabb iskolai végzettséggel is, miután az álláskeresési járadék (köznapi nevén munkanélküli-segély) mindössze három hónapig jár. Ez a legalacsonyabb munkanélküliségi ellátási idő az EU-ban. Ilyen rövid idő alatt a felmérések szerint szinte lehetetlen a képzettségnek megfelelő munkahelyet találni.A helyzetet ronthatja idén, hogy a közmunkások bérét nem növelte a kormány, ugyanakkor a létszámuk minden korábbinál magasabb lehet. Idén a GDP 1 százalékát költik el 250 ezer közmunkás foglalkoztatására.

A minimálbér emelése (105 ezer forintról 111 ezerre) ugyanakkor ezzel ellentétes hatást fejt ki – azonban még ezzel a nagyobb keresettel sem lehet kikerülni a dolgozói szegénységből. Így várhatóan 2017-ben tovább emelkedik azoknak a száma, akik nem rendelkeznek megfelelően magas jövedelemmel, és az sem lenne meglepő, ha idén már minden tizedik foglalkoztatott belekerülne a dolgozói szegények kategóriájába. (Tavaly a férfiak 9,7, a nők 8,7 százaléka élt dolgozói szegénységben.) A szegénység „mélysége” (a szegénységi rés) azonban az Eurostat szerint hajszálnyit csökkent tavaly, de továbbra is sokkal nagyobb, mint a válság előtti szint.

Ezt abból állapítják meg, hogy a szegénységi küszöb alatt élők medián jövedelme és a szegénységi küszöb közötti különbség mekkora. Tavaly ez 21,8 százalék volt, ez alacsonyabb a 2014-es 22,3-nál, de magasabb a válság előtti 16-18-nál. Ez viszont még mindig alacsonyabb az EU 24 százalék feletti átlagánál és a kelet-európai országokénál, vagyis a szegénység nem olyan „mély”, mint például Romániában vagy Bulgáriában.

A szegénység leginkább az alacsony képzettségűeket sújtja. Náluk az elmúlt négy évben 27 százalék körül ingadozott a szegénységi arány, s ebben nincs elmozdulás most sem. A válság kitörése előtt még csak az alacsonyabban képzetteknek kevesebb mint 20 százaléka tartozott ide, igazán azonban 2010 után láthattunk dinamikus növekedést. Mindebből egyre inkább úgy tűnik, hogy a munkanélküliségtől leginkább sújtott, szakma vagy diploma nélküli csoportoknak kidolgozott közfoglalkoztatási program nem emeli ki az embereket a szegénységből. Sőt a segélyezési rendszer átalakítása is érdemben ronthatta az alacsonyabban képzettek helyzetét.

A magasabb képzettség megszerzése segítene a helyzeten. A legalább középfokú (de nem egyetemi) végzettségűek között 11,6 százalékos volt tavaly a szegénységi arány. A válság előtti 9 százalékos szinthez ez így is emelkedés, de sokkal kedvezőbb az arány, mint az alacsonyabb képzettségűeknél. A legjobb a felsőfokú végzettségűek helyzete, közülük nagyjából 2 százalék szegény. Az Európai Unióban alig van olyan ország, ahol olyan alacsony a szegénységi arány a középfokú vagy felsőfokú végzettségűek között, mint nálunk, vagyis az adatok szerint mindenképpen érdemes magasabb képzettséget célozni. A felsőoktatásban tanulók száma viszont Magyarországon leginkább a kormány intézkedéseinek hatására csökken: tavaly már 300 ezren sem jártak felsőoktatási intézménybe, ami 17 éves mélypontot jelentett.