Az első negyedéves kiábrándító teljesítmény után kissé javulhatott a magyar gazdaság teljesítménye a Világgazdaság mutatószáma alapján. A Gyorsulási Irányadó júniusban 1,1 százalékos növekedést mutatott, ami a májusihoz hasonló mértékű. Az előző havi adatot felfelé módosítottunk, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az év első három hónapjában jórészt egyszeri hatások fékezték a növekedést. (Január és március között éves alapon 0,9 százalékkal nőtt a a megelőző három hónaphoz képest 0,8 százalékos visszaesést láthattunk.)
A GYIA havi alapon az egymást követő második hónapban jelez szerény növekedést, ami jó jel a második negyedéves gazdasági teljesítmény szempontjából. Ugyanakkor a konjunktúraindex tíz komponenséből ugyanannyi támogatta, mint amennyi visszahúzta a GYIA-t. Ez alapján csak óvatos optimizmussal érdemes a jövőbe tekinteni.
A pénzügyi indikátorok közül a reálkamat növekedése és a BUX csökkenése lefelé húzta a mutatószámot, a pénzkínálat növekedése, az Ifo-index emelkedése, valamint a rövid és a hosszú lejáratú államkötvények közötti hozamkülönbség csökkenése segítette a GYIA-t.
A reálgazdasági komponensek közül a keresetek vásárlóerejének növekedése és a munkakeresés átlagos időtartamának csökkenése (18,4 hónapról 18,1-re) felfelé hajtotta az indexet, ami arra utal, hogy a belső kereslet erős támasza lehet a GDP-növekedésnek a második negyedévben, és a is egyre egészségesebbé válik.
A fogyasztási hitelek állományának csökkenése alapján azonban a háztartások továbbra is óvatosak lehetnek, és nehezen hozzák meg beruházási döntéseiket – igaz, sokan már megtakarításból ruháznak be –, miközben az ipar sem teljesít jól. Nemcsak a termelés, hanem a megrendelésállomány is rosszul alakul, ez azonban összefüggésben lehet azzal, hogy az autógyártás az év első néhány hónapjában visszaesett, elsősorban az Audi győri gyárának termeléscsökkenése miatt. Mostanra azonban a modellfrissítés megtörtént (ami a visszaesést okozta), így újra hozzájárulhat az ipar a gazdasági növekedéshez a következő hónapokban.
Az előrejelzést a szokásosnál nagyobb bizonytalanság övezi, s nemcsak azért, mert az első negyedéves gazdasági visszaesésre senki sem számított, hanem azért is, mert nem lehet tudni, hogy a Brexit mekkora hatással lesz az európai és ezen keresztül a magyar gazdaságra nézve.
Az idei évben 2 százalék körül növekedhet a magyar gazdaság, habár a kormány tartja a 2,5 százalékos előrejelzését, a Matolcsy György vezette jegybank pedig 2,8 százalékos bővülést vár az év egészére. (Ehhez az kell, hogy az év második felére 4 százalékos növekedési számokat lássunk, ami a legtöbb szakértő szerint nehezen elképzelhető.) A Brexit hatásaival együtt akár 2 százalék alá is eshetne az éves növekedési ütem elemzők szerint, a kormány és a jegybank azonban minden bizonnyal igyekszik majd ellensúlyozni a brit kilépés okozta bizonytalanság negatív következményeit.
Így készül a GYIA
A Gyorsulási Irányadó egy elismert, nemzetközi módszereken alapuló, leadingindikátor típusú mutató, amelyet a nemzeti összterméket, a GDP-t jól előre jelző részindikátorokból hoztak létre. A Gyorsulási Irányadó az adott hónap reálgazdasági teljesítményét jellemzi, mivel a jelzőszámok megfelelő idejű késleltetettjeit szerepelteti. A GYIA a magyar viszonyokhoz igazított leadingindikátor. Számítása a nemzetközi gyakorlatban használt módszertant követi, és a súlyok a legjobban illeszkedő modellt követik (www.vg.hu/gyiamutato).
