Egyértelműbb helyzetre várva

Kétnapos ülést tartott Washingtonban a szövetségi tartalékrendszer vezetősége, s a szerda este megjelenő közlemény aligha számol be arról, hogy emelkedik a kamat. A kérdés inkább az, mire hivatkozva tolják egyre kijjebb a szigorítás dátumát, holott a munkanélküliségi ráta 4,9 százalékra esett, s egyes inflációs mutatók már meg is haladják a célul kitűzött két százalékot.

A Reuters által a minap közzétett felmérés azonban azt sugallja, hogy a piaci szereplők decemberben – pontosan egy évvel a hosszú idő után megejtett első kamatemelést követően – várják a monetáris politika feszesebbé válását. Vagyis az elnökválasztás után, amikor talán az egyéb nemzetközi hatások következményei is jobban kivehetőek már. Ezen hatások közül a legfontosabb a brit uniós kiválás folyamata. A referendum eredményének közzététele után megrezzentek a piacok, ám aztán elcsendesültek, s az Egyesült Államok gazdaságát súlyos kihívások nem is érték. Igaz, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éppen a Brexit miatt módosította lefelé globális előrejelzését, a dollár pedig – jórészt a font gyengülése miatt – erősödött, az amerikai állampapírhozamok pedig csökkentek, ahogy a befektetők biztonságos menedéket kerestek.

Az erős dollár a harmadik legnagyobb kockázat a Reuters felmérésében részt vevő pénzpiaci szakértők körében, az első két helyre a foglalkoztatás bővülésének váratlan visszaesése és az üzleti beruházások hanyatlása került. Az elemzők nem hiszik, hogy az infláció belátható időn belül eléri a kétszázalékos célt, vagyis hiába csökkent a munkanélküliségi ráta öt százalék alá, a bérek nem emelkednek a fogyasztói árakat érdemben ható tempóban. A dollár, az olcsó olaj, az importáruk fékezik az inflációt. A megkérdezett pénzügyi cégek közül a Morgan Stanley és a Royal bank of Scotland elemzői ráadásul azt mondták, hogy jövőre sem számítanak kamatemelésre.

E két kivétel ellenére a piaci felfogás azért kicsit módosult. A brit népszavazás után 15 százalékra süllyedt annak a valószínűsége, hogy a Fed még idén emel, ám mára az esély negyven százalék körüli. Ennek oka, hogy a piacok kissé lehiggadtak, s egy sor kedvező adat jelent meg. A kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés, a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index, a lakásépítés irama az amerikai gazdaság élénkülésére utal. A májusi megbicsaklás után – amikor a felülvizsgált adat szerint csupán 11 ezer új munkahely keletkezett – júniusban 287 ezer állást töltöttek be a cégek. Az erős dollár miatt nagy talány azonban az infláció, s a Fednek nemcsak a teljes foglalkoztatáshoz, hanem az inflációs szint tartásához is hozzá kell járulnia. A fogyasztói árak csupán egy százalékkal emelkednek, viszont az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított magadat már 2,3 százalékos. A Fed által figyelt személyes fogyasztási kiadások indexe azonban csak 0,9 százalékkal változott, és a szűrt része is csak 1,6 százalékkal. A Fed vezetői – akik közül többen is a szigorítás mellett érveltek az utóbbi hetekben – hosszú ideje hangsúlyozzák: azért több bizonyosságot szeretnének látni az infláció iramának gyorsulását illetően. Egyértelműbb helyzetben szeretnének dönteni.

Ha a Fed marad a 0,25–0,50 százalékos irányadó kamatszinten még akár hónapokon át, akkor is szigorít, mert a többi nagy jegybank közben könnyítésre kényszerül. A japán már e héten bejelenthet intézkedéseket a jen erősödése és a gyenge növekedés miatt, az angol a Brexit nyomán kényszerülhet kamatcsökkentésre, s a britek fejtörést okoznak az Európai Központi Banknak is.