Kőbe véste a kamatot Matolcsy György csapata

Változatlanul hagyta a rekordalacsony, 0,9 százalékos alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A Matolcsy György vezette testület két héttel azt követően tartott kamatdöntő ülést, hogy bejelentették: kiszorítják a bankok pénzének egy részét a jegybank irányadó eszközéből, a 3 hónapos betétből.

Ugyan csak augusztustól ritkulnak a tenderek, és októbertől lesz konkrét korlátja a betét hozzáférésének, de az állampapírhozamok már most történelmi mélypont közelében vannak. A bankok ugyanis 100 milliárd forintot kivettek az MNB-ből – így már csak 1600 milliárd van az irányadó eszközben –, és a pénzt az államadósság finanszírozására fordították. „A lépés hatására a bejelentés óta a rövid hozamok a 0,8 százalékos szintről 0,55 százalékra mérséklődtek, és további csökkenésre számítunk – emelte ki Balázs Flóra, a Budapest Alapkezelő elemzője. – Ha a jegybanknak sikerül e lépésével a Bubor-kamatokat jóval az alapkamat alatti szintre mérsékelni, akkor várhatóan hosszabb ideig nem fog változtatni irányadó rátáján” – vélekedett.

Elemzők szerint a jegybanknak sikerülhet a terveivel összhangban két éven keresztül 0,9 százalékon tartani az alapkamatot, de az is lehet, hogy még lejjebb szorítják. Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza úgy véli, hogy az MNB a külső eseményekre reagálhat az alapkamat csökkentésével. „Ilyen lehet, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed még tovább késlelteti a következő kamatemelés időpontját, és az is, ha az Európai Központi Bank újra kamatot csökkent, valamint az eszközvásárlási programját meghosszabbítja és kibővíti” – hangsúlyozta Ürmössy.

Oszlay András, a TakarékBank vezető közgazdásza szerint miután mind az angol, mind az európai jegybank lazíthat a Brexit hatására, az MNB is jegybank is folytathatja a lazítást, különösen, hogy a Brexit a magyar növekedési kilátásokra is negatív lehet, még ha csak áttételesen és kisebb mértékben is

Az MNB tegnapi közleményében jelezte, hogy az előrejelzésük teljesülése mellett „az alapkamat aktuális szintje és a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével”. De ami ennél is fontosabb, hogy milyen nem konvencionális eszközökkel operál majd az MNB, amely a 3 hónapos betétre meghatározott maximális küszöbbel tudja terelni a likviditást.

A testület a kamatfolyosó feltételeit tegnap változatlanul hagyta: az egynapos hitelkamat 1,15 százalék, az egynapos betéti kamat pedig mínusz 0,05 százalék maradt, vagyis 120 bázispont a folyosó. A következő hónapokban akár ezen is változtathatnak. „A kamatfolyosó aszimmetriájának változtatásával az MNB az egynapos rendelkezésre álló pénzmennyiséget tudja szűkíteni vagy bővíteni, s ezzel a néhány hetes vagy hónapos lejáratok felé tereli a bankokat” – hangsúlyozta Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője. Úgy véli, ha a jegybank kevesebb pénzt fogad be, akkor az alapkamat csökkentése nélkül lazábbak lesznek a monetáris kondíciók, ami miatt a forint időlegesen gyengül.

Az MNB azonban azt is szeretné, ha az alacsonyabb állampapírpiaci hozamok mellett a bankok hiteleznének is a felszabaduló likviditásból, ennek azonban kisebb a valószínűsége, hiszen eddig sem a pénz hiánya volt a hitelezés növelésének a korlátja.

Működési galibák

Miután Bártfai-Mager Andrea már nem tagja a monetáris tanácsnak, pont ugyanannyi külső tagja van a testületnek, mint belső, ami ellentétes a törvény szövegével. Két hete, amikor a 3 hónapos betét átalakításáról döntöttek, úgy tartották be a szabályt, hogy az egyik belső tag nem szavazott az ülésen (ezzel több külső tag voksolt, mint belső). Így az MNB szerint törvényes volt a döntés. Most is hasonló módszerrel oldhatták meg a helyzetet.