Mario Draghira figyel a piac

A Mario Draghi vezette Európai Központi Bank (EKB) kamatdöntő ülésére figyel a héten a piac, azonban valószínű, hogy nem most, hanem csak szeptemberben hoznak intézkedéseket – mondja Dunai Gábor, az OTP Bank közgazdásza.

A Brexit-népszavazás eredményét követően gyengült kissé az euró, az értékvesztés azonban gyorsan megállt. A főbb tőzsdeindexek néhány hét alatt ledolgozták az elszenvedett veszteséget, az állampapírok piacain pedig hatalmas rali bontakozott ki. Ezzel párhuzamosan a piacon árazott inflációs várakozások ismét lefelé, a tavasszal látott mélypontokig tolódtak – emelte ki a szakértő. A reálgazdaság oldaláról a második negyedéves adatok a GDP-növekedés lassulására utaltak már a Brexit-szavazás előtt időszakra vonatkozóan is, és bár a közvetlen és azonnali hatások mérsékeltek, a Brexit középtávon erősíti az eurózóna lassulására vonatkozó félelmeket. Ezek a folyamatok a monetáris lazítás irányába mutatnak, de a döntéshozók szeretnének több visszajelzést kapni a március 10-én meghirdetett intézkedések (eszközvásárlási program havi keretösszegének emelése, a nem banki vállalati kötvények bevonása, újabb célzott likviditási tenderek meghirdetése, a kéthetes hitelkamat csökkentése) hatásairól.

Kérdés, hogy milyen eszköze maradt még az EKB-nak. A betéti kamatláb mérséklésének hatékonysága kérdéses, az eszközvásárlási program keretösszegét emelhetik, az időtartamát meghosszabbíthatják, illetve a vásárlás feltételeit is lazíthatják – sorolja Dunai, kiemelve, hogy az eurózónában jelenleg nem a likviditáshiány a legnagyobb probléma. Hozzátette, az euró gyengülését támogathatja egy újabb lazítás.

Magyarországon a keresetek első öthavi alakulását közli a statisztikai hivatal. A gazdasági válság óta kevesebb figyelem irányult a hazai béradatokra, az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac miatt ugyanakkor a tavalyi év második felében gyorsulni kezdett az éves növekedési ütem, és az idei év első negyedévében a nemzetgazdaság átlagában 6 százalékra emelkedett az index. A versenyszférában ennél némileg alacsonyabb, az állami szférában kissé magasabb a bérdinamika. A nettó bérek emelkedése az egy százalékpontos szja-csökkentés miatt még erőteljesebb.
Egyelőre a növekvő költségoldali nyomást egyéb tényezők ellensúlyozzák az infláció alakulásában, ugyanakkor a keresletvezérelt kör inflációja, ha visszafogottan is, de már gyorsul, és a következő hónapokban ennek folytatódására számíthatunk – hangsúlyozza Dunai Gábor.

Még néhány negyedévig várhatóan azonban nem befolyásolja majd a Magyar Nemzeti Bank politikáját a gyorsuló bérdinamika, előbb-utóbb viszont elkerülhetetlenül inflációs nyomást okoz, ha a bérnövekedés üteme hasonlóan magas marad, esetleg tovább emelkedik.