Megerősödött Recep Tayyip
Legutóbb nyolc éve, a világgazdasági válság kirobbanása után zuhant akkorát a török líra, mint péntek éjjel, amikor a hadsereg egy része puccsot kísérelt meg Recep Tayyip Erdogan ellen. Az elnök videoüzenetében utcára szólította híveit, akik a katonaság Erdogan-párti részével meghiúsították a puccskísérletet. A líra a pénteki csaknem 5 százalékos esés után továbbra is nagy ingadozást mutathat, s a török papírokat válogatás nélkül szórhatják ki a befektetők, mivel a piacok legnagyobb ellensége maga a bizonytalanság.
Erdogan legfőbb kritikusát, az Egyesült Államokban száműzetésben élő muszlim vallástudóst, Fethullah Gülent vádolta meg a puccskísérlet kitervelésével, ő azonban cáfolta, hogy köze lenne ehhez. Az elnök isten ajándékának nevezte a puccsot, ami segít megtisztítani a hadsereget az ellenséges erőktől.
Jorge Mariscal, a UBS Group befektetési igazgatója nem várt politikai sokknak nevezte a kísérletet, amelynek a líra gyengülésnél hosszabban tartó negatív hatásai lehetnek. Jeffrey Kleintop, a Charles Schwab & Co. stratégája azonban úgy gondolja, hogy a globális piacokon nem változtatja meg érdemben a kockázati étvágyat az esemény. Szerinte ez kisebb jelentőségű történet a piacok számára, mint a Brexit.
A piaci hatás azonban attól is függ, hogy a politika hogyan reagál. Az elnök a több mint 260 halálos áldozatot és 1500 sérültet követelő puccskísérlet után azonnal meg is kezdte a tisztogatást, s csaknem hatezer embert vettek őrizetbe. Elemzők szerint Erdogan még inkább megerősítheti hatalmát, s folytathatja a demokrácia lebontását, az elnököt a politikai elemzők már „szultánként” emlegetik.
Eddig nem lehetett panasz a gazdaságra: a tőzsdeindex Kelet-Európa második legnagyobb növekedést mutatta idén, s a GDP az első negyedévben 4,8 százalékkal nőtt, meghaladva az elemzők várakozását. Ennek azonban most vége szakadhat. Emad Mostaque, az Ecstrat Ltd. stratégája szerint a török részvények akár 20 százalékot is veszíthetnek értékükből, amivel az egész idei többletteljesítményüket leradírozhatják, mert annak ellenére növekszik a török kockázati prémium, hogy a puccskísérlet elbukott. Meglehet, hogy a törökök ennél kisebb veszteséggel megússzák, hiszen az 1997-es sikeres puccs után 15 százalékot esett a török tőzsdeindex.
Ha a bizonytalansági időszak sokáig tart, azt meg fogja érezni a török gazdaság is, hiszen az országnak a GDP 4,5 százalékára rúgó fizetésimérleg-hiánya van. Ha pedig a külföldi tőke kiáramlik az országból, az azonnali negatív hatással lesz a növekedésre, s Erdogan lépéskényszerbe kerül. Az pedig most végképp nem lenne szerencsés, ha a gazdaság teljesítménye drasztikusan romlana, hiszen a NATO-tag Törökország a földrajzi elhelyezkedése miatt kulcspozícióban van a migránsválság kezelésében és az Iszlám Állam elleni küzdelemben.
A világ vezető hatalmai a puccskísérlet után egyhangúlag kiálltak a demokratiksan megválasztott török elnök mellett. Igaz, nem is volt más választásuk, noha az elmúlt években a nyugati államok vezetői nem titkolták, hogy elítélik Erdogan politikáját, amiért lebontja a demokráciát, a fékek és ellensúlyok rendszerét, és autokratikus rendszert épít ki.
Az EU-nak most mindennél fontosabb, hogy a szomszédságában rend uralkodjon, hiszen a törökök nélkül elképzelhetetlennek tűnik a migránsáradat megfékezése. „Elképzelhetetlen a stabilitás a régióban belpolitikailag stabil és demokratikus Törökország nélkül” – mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.
Elemzők szerint a puccskísérletre adott első elnöki válaszok alapján Törökország számára aligha van visszaút a demokratikus rend irányába. Sokkal inkább arra van esély, hogy Erdogan tekintélyelvű rendszerének megerősödésével eltávolodik Európától, ami miatt növekszik a politikai bizonytalanság, s a befektetők is büntetni fogják az országot. Timothy Ash, a Nomura londoni elemzője szerint a nyugati hatalmak nagyon lassan alakították ki álláspontjukat a török kormány további támogatásáról, és úgy tűnt, hogy meg akarják várni, miként alakul a puccskísérlet, mielőtt felsorakoztak volna „a győztes” mögé. A Nomura vezető stratégiai elemzője szerint Erdoganék ezt nem fogják elfelejteni, és emiatt nem kizárt, hogy Törökország a nyugati demokratikus berendezkedés modelljétől az ázsiai típusú modellek felé sodródik majd.
Figyelmeztették Törökországot
Miután Recep Tayyip Erdogan megkezdte a tisztogatást, keményebb hangot ütöttek meg az USA és az EU vezetői. John Kerry amerikai külügyminiszter figyelmeztette Törökországot: ártanak a két ország kapcsolatának azok a török megnyilatkozások, amelyek azt sugallják, hogy az Egyesült Államoknak köze lett volna a puccskísérlethez. Günther Oettinger EU-biztos pedig arról beszélt, hogy ha Erdogan az utóbbi napok történéseire az alapvető jogok további megnyirbálásával reagál, azzal a török elnök csak eltávolodik az Európai Unió és a NATO által képviselt értékektől.
