Ritkábban nyit ki a jegybank

„Hozzászokhatunk a balkáni állapotokhoz” – súgta a jegybank háttérbeszélgetésén egy banki elemző a mellette ülő fülébe, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris politikai eszköztárának átalakításáról döntött. Az MNB októbertől fokozatosan korlátozza az irányadó eszközhöz (amelyre az alapkamatot határozza meg) való hozzáférést a bankok számára. Ettől a hitelezés élénkülését és az állampapíróhozamok csökkenését várják, hiszen a bankok egyre kevésbé parkoltathatják a pénzüket a jegybankban. Nagy Márton, az MNB alelnöke a Világgazdaságnak azt mondta, az elemzők fejében azért fordulhat meg a balkáni párhuzam, mert ott nem ritka, hogy több kamat alakulására is figyelni kell. „A globális kamatok azonban soha nem voltak annyira alacsonyak, mint most, és aki célzottabban tud hatni az egyes piacokra, az nyer” – hangsúlyozta.

Nagy Márton a háttérbeszélgetésen közölte, hogy a jegybank csak „havonta lesz nyitva, s nem hetente”, így csak egy hónapban egyszer lesz tender a 3 hónapos eszközre. Augusztustól már nem is lesz heti tender.

Nagy Márton utalt arra, hogy a 0,9 százalékot tíz bázisponttal meghaladó Bubor-kamat is lejjebb kerülhet. Szavai szerint arra kényszerítik a bankokat, hogy minden lehetséges eszközt vizsgáljanak meg – a hitelezéstől az állampapír-vásárlásig –, s csak végső esetben tartsák a pénzt az MNB-nél. „Új rezsim felé haladunk” – szögezte le, ami szerinte a betét első mennyiségi korlátozásánál kezdődik.

A Világgazdaságnak arra a felvetésére, hogy nem jelent-e kockázatot, ha a bankok még több állampapírt vesznek – hiszen hazánkban kiemelkedő a bankok állampapír-állománya európai összehasonlításban – Nagy Márton azt mondta: a mostani változások a hitelezés növekedésének irányába is hatnak, a mérleg növekedhet, így az állampapírok aránya csökkenhet.

Jobbágy Sándor, a CIB Bank vezető közgazdásza a jegybank lépését kommentáló elemzésében hangsúlyozta: az MNB már több hónapja jelezte, hogy a további kamatvágások valószínűsége erősen lecsökkent, nem konvencionális lépésekre viszont még ebben az évben lehet számítani. Nagy Márton tegnap arról beszélt, hogy a 0,9 százalékos kamat tartós tartására rendezkedtek be. Jobbágy szerint a döntés a bankközi piacra és az állampapírpiacra egyaránt a monetáris lazítás irányába hathat még változatlan alapkamat mellett is. Az MNB azt még nem döntötte el, hogy mennyire szeretné leszorítani a most 1700 milliárd forinton álló 3 hónapos eszközt.

Valaki nem szavazott

„A törvény azt is mondja, hogy a feladatunkat el kell látni” – reagált arra a felvetésre Nagy Márton, miszerint a monetáris tanács döntésképtelenné vált azzal, hogy Bártfai-Mager Andrea már tagja a tanácsnak. Ezzel ugyanis éppen annyi belső tanácstag lett, mint külső, ami ellentétes a törvénnyel. Nagy Márton szerint mindenek felett áll, hogy a tanácsnak havonta üléseznie kell, s mandátummal összhangban az inflációs cél elérését célozza. Kiemelte, hogy egyébként betartották a szabályt: az egyik belső tag ugyanis nem szavazott a tegnapi ülésen (ezzel több külső tag voksolt, mint belső), így törvényes volt a döntés.