Csak kicsit lép a jegybank

Csalódást okozott a japán jegybank (BoJ), miután pénteken csak nagyon óvatosat lépett a gazdaságélénkítés érdekében. Az ETF-vásárlások keretét a jelenlegi évi 3,3 ezer milliárdról 6 ezer milliárd jenre emelték (58 milliárd dollár), ezenkívül az exportőr vállalatoknak szóló dollárhitelek keretét is megduplázták, 24 milliárd dollárra. Nem vetették be viszont a legfontosabb eszközöket, azaz a monetáris testület nem nyúlt hozzá a mínusz 0,1 százalékos alapkamathoz, és nem változtatott az államkötvény-vásárlások évi 80 ezer milliárd jenes keretén sem.

Abe Sinzó miniszterelnök július elején kezdett utalni arra, hogy újabb nagyszabású ösztönző intézkedések várhatók a 2013 januárjában a kormány és a jegybank együttműködésével beindított, Abenomics néven emlegetett gazdasági program jegyében, és akkor még sokan gondolták úgy, hogy a BoJ is bátran lép majd. A hónap végére a jegybank kormányzója, Haruhiko Kuroda a nyilatkozataival világossá tette, hogy nem indítja be a rakétákat, de a most bejelentett, a magánszektorra fókuszáló lépéseknél azért sok elemző, illetve piaci szereplő többet várt. A kiábrándulás hatása azonnal meglátszott a jen árfolyamán: a tokiói kereskedésben több mint 2 százalékkal erősödött a dollárral szemben, és ez a trend folytatódott később Londonban is (105 fölött is járt pénteken az árfolyam). A BoJ jó ideje gyengíteni szeretné a jent az export erősítésének érdekében, ezt azonban egyelőre nem tudta tartósan elérni, e szándéka ellen hatott az uniós kilépésről szóló júniusi népszavazás is, amely után a jen is menedékdevizának bizonyult a gyengülő fonttal szemben.

A brit kilépés a BoJ mostani közleményében is szerepelt a döntés indokaként – együtt a feltörekvő gazdaságok lassulásával –, mondván, a bizonytalanság ronthatja az üzleti bizalmat és a fogyasztói hangulatot. Az óvatosság miatt borítékolható csalódást pedig azzal próbálta enyhíteni a jegybank, hogy közölte: szeptember 20–21-i ülésén áttekinti a Kuroda 2013-ban kezdődött vezetése óta követett monetáris politika hatékonyságát – elemzők szerint ezzel akarták jelezni, hogy szükség esetén képesek keményebb eszközökhöz is nyúlni. Ezt támasztotta alá a jegybank kormányzója is, aki a döntés utáni sajtótájékoztatón kijelentette: még nem érték el a kamatcsökkentések, illetve az eszközvásárlások lehetőségeinek korlátait – egyes elemzők ezt vitatják, abban viszont nagy az egyetértés, hogy a szeptemberi ülésig a jen volatilis marad.

A további jegybanki lépéseket nyilván az is meghatározza majd, hogy a piac hogyan fogadja a kormány múlt héten bejelentett 28 ezer milliárd jenes fiskális élénkítési programját – a részleteket várhatóan holnap ismertetik –, amelyet az elemzői előrejelzések szerint októberben fogadhat el a japán parlament. Szakértők ugyanakkor arra is emlékeztettek már, hogy a japán gazdaság kilencvenes évek óta tartó stagnálásán eddig nem sokat segítettek a költségvetési intézkedések, és az Abenomicsban eredetileg szerkezeti reformokat is terveztek – utóbbiakról azonban mostanában nem sokat hallani.