Jól mentek a britek a Brexit előtt

A lakosság költekezési kedve tolta meg a brit GDP-növekedést a második negyedévben – derül ki az országos statisztikai hivatal (ONS) pénteken közzétett, részletes adataiból. A fő számokban nincs változás az előzeteshez képest, azaz a brit gazdaság 0,6 százalékkal bővült április–júniusban az első negyedévi 0,4 százalék után (éves összevetésben 2,2 százalékos volt a növekedés). Az mostanra lett világos, hogy a lakossági fogyasztás 0,9 százalékkal erősödött az előző negyedévi 0,7 százalék után, a kormányzati kiadások viszont 0,2 százalékkal visszaestek (az első három hónapban még 0,5 százalékkal nőttek). Segített a GDP-nek az is, hogy a vállalati beruházások az ONS adatai szerint a vártnál jobban, 0,5 százalékkal gyarapodtak az uniós kilépésről döntő, június 23-i népszavazással kifutó negyedévben, azt követően, hogy az elsőben – amit inkább a globális piaci viharok határoztak meg – 0,6 százalékkal visszaestek. A külkereskedelem azonban 0,3 százalékot elvitt a növekedésből, a 0,1 százalékos exportbővüléssel az import 1 százalékos növekedése állt szemben.

A külkereskedelem hatása a most folyó negyedévben javulhat, hiszen a referendum utáni fontgyengülés kedvez az exportőröknek, de azért a Brexit-döntés óta beérkező adatokból nem lehet egyértelműen kiolvasni, milyen folytatás várható a GDP-ben. A kiskereskedelem júliusban még a vártnál jobban teljesített, holott sokan arra számítottak, hogy a bizonytalan kilátások mellett a lakosság azonnal elkezd spórolni – igaz, az erős forgalomban az is benne lehetett, hogy a gyengébb font meghozta a külföldi turisták vásárlási kedvét. A továbbiakban viszont a belföldi lakossági fogyasztásnak kedvezhet, hogy a Bank of England (BoE) augusztus 4-én 25 bázisponttal 0,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, amivel becslések szerint a jelzáloghitelesek közel fele jól járhat, több pénze marad vásárolni. Az persze óvatosságra inthet, hogy a brit jegybank a döntéssel egy időben közzétett inflációs jelentésében korántsem volt optimista: a 2016-ra szóló GDP-növekedési prognózist ugyan 2 százalékon hagyták, de csak a jó első félév miatt. Jövőre viszont a korábban jelzett 2,3 százalék helyett csak 0,8 százalékos bővülést várnak, ez 2018-ra 1 százalékponttal erősödhet (eredetileg akkorra is 2,3 százalékot vártak). A BoE szerint 2017-ben és 2018-ban is visszaesnek a vállalati beruházások, együtt a lakossági fogyasztással, az infláció és a munkanélküliség viszont növekedni fog.

Egyelőre azonban sok elemző úgy látja, hogy elkerülhető lesz a közvetlenül a Brexit-szavazás után biztosra vett recesszió – amit a maradáspártiak már a döntés előtt előrevetítettek –, még ha egy-egy negyedév hozhat is visszaesést

(a Bloomberg augusztus első hetében elvégzett felmérése 0,1 százalékos mínuszt mutatott a harmadik negyedévre). Hosszabb távon nyilván sok függ attól, hogy meddig tart a bizonytalanság, azaz mikor kezdődnek meg egyáltalán a tárgyalások az EU-val a kilépésről, illetve az azután fenntartható kapcsolatokról – ezt viszont most senki nem tudja megmondani, mint ahogy azt sem, hogy milyen tartalommal tölthetik majd meg a kereskedelmi megállapodásokat.