Kötvénypiaci buboréktól tartanak

Benne van a kiigazítási lehetőség az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítási programjában, de nagyon óvatosnak kell lenni a módosítással – jelentette ki a Die Zeitnak adott interjúban Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke. Az EKB havi 80 milliárd eurós kötvényvásárlásainak összetételét ma alapvetően az határozza meg, hogy az egyes euróországok milyen mértékben járultak hozzá a jegybank alaptőkéjéhez, ennek megfelelően a legtöbb papír Németországra jut. Elvben fennáll a lehetőség az átsúlyozásra, például hogy több állampapírt vegyenek nagyobb adósságállománnyal küzdő és/vagy alacsonyabb hitelminősítői osztályzattal rendelkező országoktól – a német jegybank feje, aki amúgy is ellenezni szokott mindenféle lazítást, ettől jó előre óvná az EKB vezetését. Ha egyes országoknak egyedi feltételeket szabunk, vagy erőteljesebben koncentrálunk a nagyon eladósodottakra, akkor még jobban elmossuk a monetáris és a fiskális politika közti határvonalat – figyelmeztetett Weidmann. Ez oda vezethet, hogy megkérdőjeleződik a jegybank függetlensége, emellett erősítheti a nyomást, hogy a szükségesnél tovább tartsa alacsonyan az alapkamatot, mert az eladósodottabb országok nehezen viselnék el a szigorítást. Az extrém módon laza monetáris politika hatékonysága idővel csökken, a kockázatok és a mellékhatások viszont erősödhetnek – ismételte meg ismert álláspontját Weidmann.

A Brexit nem változtatta meg alapvetően az eurózóna kilátásait – véli a Bundesbank elnöke –, kisebb zökkenőt okozhat, de általánosságban folytatódik a felfelé tartó trend, a pontos értékeléshez persze meg kell várni a részletesebb indikátorokat. Az EKB tegnap megjelent gazdasági bulletinje szerint azonban a Brexit fokozza a világgazdasági kilátások bizonytalanságát, még ha a népszavazás utáni piaci volatilitás rövid életű volt is. Az eurózóna jegybankja azt is most tette közzé, hogy mennyi vállalati kötvényt vett, amióta június 8-án ezeket a papírokat is bevette vásárlási programjába. Eszerint már 175 vállalat 13,2 milliárd euró értékű adósságát vásárolták fel – 93 százalékban a másodlagos piacon –, ezek hozama mínusz 0,3 százalék és több mint 3 százalék között van. A kötvények ötöde negatív hozammal forgott, ezek zömmel magas besorolású vagy állami kézben levő vállalatok papírjai (ilyen például a svájci Nestlé élelmiszeripari csoport, illetve az Engie francia áramcég).

Fennáll a kockázata azonban annak – figyelmeztettek elemzők –, hogy a jegybank nagyszabású vásárlásai túlságosan lenyomják a vállalati kötvényhozamokat, és egy idő után azok nem tükrözik majd a kibocsátó csődjének valós kockázatát. Ezen túlmenően a cégek általában is könnyebben veszik majd igénybe a kötvénykibocsátás eszközét, és buborék alakulhat ki a piacon.