Minden eszközt bevet a brit jegybank

A jegybank kész megtenni bármit, amire szükség van ahhoz, hogy elérje monetáris és stabilitási céljait – jelentette ki a Bank of England (BoE) monetáris politikai tanácsának tegnapi ülése után Mark Carney, a BoE kormányzója. A „bármit megtenni” megfogalmazás aligha véletlen: négy évvel ezelőtt Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke mentette meg az eurót hasonló szavakkal, így Carney talán azt akarta a piacnak szuggerálni, hogy a BoE lépései hasonlóan sikeresek lesznek a Brexit okozta sokkot követően. A bejelentett döntések között van, amit biztosra vett a piac: a BoE több mint hét év óta először hozzányúlt az alapkamathoz, és 25 bázisponttal történelmi mélységbe, 0,25 százalékra csökkentette. Meglepetést okozott viszont, hogy már most kibővítették a kötvényvásárlási program keretét – a 2012-ben megszabott 375 milliárd fontról 435 milliárdra –, noha a piac arra számított, hogy a mennyiségi lazítás eszközének kibővítését arra az esetre tartogatják, ha a kamatvágás nem érné el a kívánt hatást (a tanács 6-3 arányban fogadta el ezt a lépést). A BoE emellett egy új banki hitelprogramot is elindít: a jegybanki tartalékokból képzett 100 milliárd fontos keretet a vállalati hitelek finanszírozására nyitják meg (részben azért is, hogy így enyhítsék az alacsony kamatok miatti banki nehézségeket). Azok a bankok, amelyek fenntartják vagy kibővítik vállalati hitelezésüket, az alapkamatnak megfelelő kamat mellett juthatnak innen forráshoz, amelyek viszont csökkentik, azok csak drágábban – a BoE így azt is el akarja érni, hogy a kereskedelmi bankok „átadják” ügyfeleiknek az alacsonyabb kamatot. Az élénkítést szolgálja az is, hogy egy 10 milliárd fontos keretet nyitnak meg vállalati kötvények vásárlására (ezt másfél éven belül akarják kihasználni, 150 magas hitelminősítésű vállalat papírjait veszik majd).

A tanács többsége valószínűleg támogat egy újabb kamatvágást még az idén – rögzítette az ülés után kiadott közlemény, amelyet Carney azzal egészített ki a sajtótájékoztatón, hogy ez nem jelent majd negatív kamatot (ezt ő már korábban is kizárta). Ha a jegybank ugyancsak tegnap közzétett negyedéves inflációs jelentésében szereplő prognózisok valóra válnak, akkor az újabb lazításra szükség is lehet. Az ez évre szóló GDP-növekedési előrejelzés maradt 2 százalék, de ez a jó első fél évnek köszönhető, az év hátralevő részére a felmérések alapján nem sok bővülést várnak, habár a recesszió elkerülhető. A 2017-re szóló becslést 2,3 százalékról 0,8 százalékra vágta vissza a jegybank – ez példátlan csökkentés az inflációs jelentés több mint húszéves történetében, még a válság éveiben se módosítottak ekkorát egyik negyedévről a másikra. 2018-ban a növekedés 1,8 százalékra erösödhet vissza a korábban várt 2,3 százalék helyett; a BoE mindkét évben a vállalati beruházások visszaesésére, a fogyasztás gyengülésére számít, a lakásépítés pedig jövőre eshet nagyot, 4,75 százalékos mértékben.

Mindez természetesen éppúgy az unióból való kilépéssel kapcsolatos bizonytalanságokra vezethető vissza, mint a font gyengülése – utóbbi nagy szerepet játszott abban, hogy a BoE felfelé módosította az inflációs prognózist, eszerint már 2017 utolsó negyedévében elérhetik a kormánnyal közösen meghatározott 2 százalékos célt (májusban ezt 2018 második negyedévére várták). A munkanélküliségi ráta a következő két évben 4,9 százalékról 5,5 százalékra emelkedhet – figyelmeztetett Carney, aki kérdésre válaszolva kiemelte: az előrejelzések alapján 250 ezer ember veszítheti el az állását. Szakértők szerint ez tovább nehezítheti a szigetországban munkát vállaló külföldiek helyzetét, miközben már a Brexit győzelmének egyik fő oka is az ő jelenlétük volt.