Rászállt a NAV az Airbnb-re

Átfésülte az Airbnb-t a magyar adóhatóság, és a májusi adatok alapján több mint ezer bérbeadót hiányol az adózók listájáról – így foglalható össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tegnapi közleménye, amelyben felhívta az érintettek figyelmét: érdemes volna rendezni tartozásukat az államkasszánál, mielőtt még kénytelen lesz megbírságolni őket. A NAV egyetlen közösségi szálláshelymegosztó portál – vélhetően az Airbnb – adatainak „szisztematikus elemzéséből” kiderítette, hogy májusban 441 településen 5206 bérbeadó 8299 ingatlant kínált. Tételes átalányadózásra 3925-en jogosultak, a többiek valószínűleg feketén adják ki ingatlanukat. A NAV talált olyan magánszemélyeket is, akik több mint 20 ingatlant hasznosítottak. Az adóhatóság becslése szerint ők összesen körülbelül havi 50 millió forintos bevételre tehetnek szert.

Nemcsak a NAV figyeli árgus szemmel az egyre népszerűbb rövid távú lakáskiadás piacát, hanem a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) is, amely egy ideje lobbizik a kormányzatnál – egyelőre sikertelenül –, hogy szabályozza újra a piacot. Az MSZÉSZ legfrissebb piacelemző tanulmányában hangsúlyozta, hogy nem akarja betiltatni ezt a tevékenységet, hiszen az Airbnb és társai olyan vendégkört vonzanak Budapestre, amely a fővárosi kisvállalkozások – például éttermek, bárok, fürdők, taxik – számára jelentős forgalmat generál. A szállodások azonban több ponton szigorítanának a jelenlegi szabályozáson, egyebek közt korlátoznák a bérbeadási napok számát, és a társasházakban a többi lakó engedélyéhez kötnék a lakás kiadhatóságát.

A szállodásoknak leginkább a budapesti „bulinegyedben” megszaporodott úgynevezett „lakáshotelek” szúrnak szemet. Ezek esetében a vállalkozók a lakástulajdonosoktól hosszú távra bérbe vesznek akár 50-100 lakást is, és szállodaszerűen üzemeltetik őket, miközben nem kell megfelelniük a hotelekre előírt szigorú tűzvédelmi, biztonsági, fogyasztóvédelmi, akadálymentességi és egyéb követelményeknek, ami miatt működési költségeik összehasonlíthatatlanul alacsonyabbak – állítja az MSZÉSZ. A hazai és a külföldi befektetőket is egyre inkább vonzza ez a piac, és kifejezetten bérbeadás céljára vásárolnak lakásokat a külföldiek által kedvelt belvárosi kerületekben. Mivel a fővárosban lakásonként – az elhelyezkedéstől, felszereltségtől, minőségtől, mérettől, az idénytől függően – éjszakánként 25-40 ezer forintot vagy annál is magasabb árat el lehet érni, a szövetség javasolja a jelenlegi szobánkénti 38 400 ezer forint éves átalányadó mértékének felülvizsgálatát Budapesten.