Adócsökkentés jöhet jövőre Németországban

Adócsökkentést helyezett kilátásba Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter tegnap, a jövő évi költségvetés négynapos parlamenti vitájának kezdetén. Pedig a kiadások 3,7 százalékkal 328,7 milliárd euróra emelkednek a tervezet szerint, ezen belül nemcsak a jóléti tételekre fordítanak többet, hanem a közlekedésre és a digitális infrastruktúrára is – vagyis lesz némi fiskális ösztönzés –, valamint a belbiztonságra és a védelemre. Ezen túlmenően a pénzügyminiszter azt is bejelentette, hogy január 1-jétől enyhítik az „akaratlan progressziót”, vagyis azt a jelenséget, amikor a növekvő bérek miatt kerülnek adófizetők egy magasabb sávba, és így végül akár kevesebb is lehet a nettójuk.

Mindezek ellenére a német büdzsé jövőre is – immár negyedik éve – pluszban zárhat: tavaly a GDP 0,7 százalékára rúgott a többlet, idén az első fél évben pedig az 1,2 százalékára. Utóbbit elsősorban a 4,8 százalékkal növekvő adóbevételekkel magyarázta augusztusban a szövetségi statisztikai hivatal, de korábban már sok elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a német büdzsé sokat köszönhet az Európai Központi Bank által alacsonyan tartott kamatoknak is – miközben a német gazdaságpolitikusok gyakran bírálják az eurózóna jegybankját.

Schauble az elmúlt években rendre kitért az olyan követelések elől, hogy a teli költségvetési kofferből futná az adók érezhető mérséklésére, most viszont azt mondta, hogy a jövő szeptemberi szövetségi választások után mintegy 15 milliárd euróval csökkenhetnek az alacsony, illetve közepes jövedelműek adóterhei, ennyire van a kormánynak mozgástere további eladósodás nélkül. Szerinte ez még akkor is belefér a büdzsébe, ha növekednek a menekültekkel kapcsolatos kiadások. A nem várt javaslatban az is szerepet játszhatott – mutatnak rá megfigyelők –, hogy a legszegényebb tartományok közé tartozó Mecklenburg–Elő-Pomerániában rendezett vasárnapi választáson a menekültellenes AfD párt lett a második, megelőzve Schauble és Merkel kancellár pártját, a CDU-t. A Bundesbank azonban már korábban is szorgalmazta a terhek csökkentését, legutóbb augusztusi havi jelentésében szólított fel erre, igaz, azt is hozzátette, hogy a nyugdíjrendszert viszont csak akkor lehet hosszabb távon fenntartani, ha 69 évre emelik a nyugdíjkorhatárt (a jelenlegi program szerint 2029-re 67 év lesz a korhatár).

Az mindenesetre biztos, hogy a német állam nem szorul rá adósságai növelésére: a folyó fizetési mérleg többlete idén elérheti a 278 milliárd eurót – közölte ugyancsak tegnap megjelent előrejelzésében a müncheni Ifo gazdaságkutató. A német GDP közel 9 százalékának, illetve 310 milliárd dollárnak megfelelő összeggel Németország megint a globális listavezető lenne, megelőzve Kínát.