Ezermilliárd forint felett van valamivel az idén a költségvetés kamatkiadása, és ez attól nem lesz érezhetően kevesebb, hogy a Standard & Poor’s váratlanul a befektetési kategóriába sorolta Magyarországot. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Világgazdaságnak azt mondta: a kedvező minősítés hatására 9-11 bázisponttal, vagyis 0,09-0,11 százalékponttal estek a hosszú kötvények hozamai a piacon, ám ennek a költségvetés finanszírozására valójában csak középtávon lesz hatása, és aligha jelentős. Az Államadósság Kezelő Központ kéthetes gyakorisággal bocsát ki öt- és tízéves kötvényeket, vagyis az újak árazásban hamar megjelenhet a döntés és a kedvező piaci fogadtatás hatása.
Az idén azonban ettől nem lesz kisebb a költségvetés kamatkiadása, miután az újonnan kibocsátott kötvényekre már csak jövőre kell kamatot fizetni. A rövidebb futamidejű papírok esetén a kedvező hatás egyelőre nem jelent meg, de akkor se jelentene nagy összegű megtakarítást az S&P felminősítése, ha az egész kamatpálya 0,1 százalékponttal lejjebb csúszna. Ez mindössze 25 milliárd forinttal csökkentené a kamatkiadásokat Suppan szerint.
A magyar gazdaságpolitika számára sokkal fontosabb, hogy stabilabbá válik az államadósság finanszírozása – hangsúlyozza az elemző. A finanszírozói bázis kiszélesedése tovább csökkenti a magyar sérülékenységet, így a különböző piaci sokkokat könnyebben vészelheti át a gazdaság.
A nominális kamatkiadások egyébként a költségvetési előrejelzések szerint középtávon sem csökkennek érdemben ezermilliárd forint alá: a jövő évi költségvetéshez benyújtott előrejelzése szerint a büdzsé erre még 2020-ban is 970 milliárd forintot fordít majd. Igaz, a gazdaság növekedése (és persze a várható alacsony infláció) miatt mindez a GDP-nek már csak a 2,2 százalékát teszi majd ki. Ez már közelebb van a fenntartható finanszírozási szinthez. Néhány éve még a szakértők azért irigyelték a térség többi államát, mert költségvetésüknek alig kevesebb mint a két százalékát teszi ki az adósságfinanszírozás.
A magyar adósságteher a kilencvenes évek végén (1997-ben) még a több mint 10 százalékát tette ki, majd a privatizációs bevételek felhasználásának és a csúszó leértékelési rendszer jótékony hatásának hála a nemzeti össztermék 4 százalékára esett. Azóta a GDP-arányos kamatkiadás ezen a szinten stabilizálódott: a 2008-as válságot követően ment fel csupán 4,5 százalékra, majd onnan ereszkedett szépen lefelé az idei 3 százalékos szintig.
A finanszírozási költségeket persze tovább csökkenti az mérséklése is: tavaly jelentősebb tételt jelentett, hogy az mintegy 600 milliárd forintot tartott vissza a már megítélt támogatásokból egy vita nyomán, amit finanszírozni kellett. Az idén a kisebb uniós finanszírozási igény mellett az alacsonyabb államháztartási hiány is csökkenti a finanszírozási igényt és a költségeket, ahogyan az is kedvezőbbé teszi a helyzetet, hogy a földeladásokból származó bevételeket az adósság mérséklésére fordítja a kormány.
