Felsrófolja a béreket a munkaerőhiány

Bár júliusban kissé lassult, továbbra sem állt meg a keresetek év eleje óta tartó dinamikus növekedése. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a bruttó átlagkereset 256 900 forint volt júliusban, 5,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Január és július között 5,9 százalékkal nőttek a bruttó fizetések, a nettó béremelkedés pedig – a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenése miatt – 7,5 százalékos volt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,1 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,4 százalékkal emelkedett az év első hét hónapjában.

A növekedést a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji 5,7 százalékos emelése, valamint a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozóknak kifizetett kiegészítő pótlék is felsrófolta. A versenyszférában a nemzetgazdasági átlagnál valamivel lassabb volt a bérkiáramlás gyorsasága júliusban, itt a bruttó átlagkeresetek 5,2 százalékkal nőttek január és július között, szemben a közszféra 7,6 százalékos növekedésével, de a közfoglalkoztatottak stagnáló bérének lehúzó hatása nélkül 10 százalékkal voltak magasabbak. Ennek oka, hogy a közigazgatásban az elmúlt egy évben jelentős béremelési programok indultak. Legutóbb júliusban a közszolgálati életpályamodell bevezetésének részeként a járási hivatalban dolgozók fizetése emelkedett.

A most futó állami béremelési programok hatása begyűrűzik majd a versenyszférába is, ahol a munkaerőhiány szintén felfelé hajtja a béreket – hangsúlyozta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Egyre több vállalat szembesül azzal, hogy a munkavállalók megtartásához és újak felvételéhez bért kell emelnie. A munkaerőhiány várhatóan a következő hónapokban sem enyhül, így a keresetek növekedésének dinamikus üteme fennmarad, illetve emelkedhet is, főként a versenyszférában. A bruttó átlagkereset továbbra is a pénzügyi, biztosítási szektorban a legmagasabb, több mint 527 ezer forint, de az informatikusok sem sokkal maradnak le 486 ezres átlagukkal. A fizetési ranglista végén továbbra is az egészségügyben és a szociális ellátás területén dolgozók kullognak, az ő bruttó átlagfizetésük nem éri el a 150 ezer forintot. Ugyanakkor az is látszik a részletes adatokból, hogy a legnagyobb munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban az átlagnál jóval nagyobb béremelést kellett adniuk a vállalatoknak: a számítógép- és elektronikai gyártásban a fizikai dolgozók bére júliusban 9 százalékkal emelkedett, a fellendülő ingatlanpiacon 6,9, a kereskedelemben pedig 6,7 százalék volt az átlag.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idén 5,8 százalékos lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 7,3 százalékos nettó béremelkedést eredményezhet, így az idénre várt 0,5 százalékos infláció mellett 6,8 százalékos reálbér-növekedésre számít. Ugyanakkor egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehetséges a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folytatódik az életpályamodellek bevezetése. Így a reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek.