Megdupláznák a Juncker-terv keretét
Duplájára növelné az Európai Bizottság az egy évvel ezelőtt bejelentett európai beruházási program, közkeletű nevén a Juncker-terv keretét és időtartamát – jelentette be tegnap az Európai Parlamentben a névadó Jean-Claude Juncker. A mindenkori bizottsági elnök 2010 óta tartja meg az őszi parlamenti szezonkezdetkor az EU helyzetét értékelő, a terveket előrevetítő beszédét – Juncker helyzete azonban most speciális volt, hiszen még egyetlen elődjének se kellett szembenéznie egy meghatározó tagjának kilépési szándékával vagy a mostanihoz hasonló belső megosztottsággal. A részben a menekültválság kezelése, részben a nemzetállamok kontra uniós intézmények szembenállás miatti politikai törésvonal áthidalására Juncker, illetve a bizottság alkalmasnak találhatta a gazdasági eredmények hangsúlyozását. A 315 milliárd eurós kerettel beindított tervből már 116 milliárdot utaltak ki különféle beruházásokra – emelte ki Juncker –, több mint 200 ezer kkv, illetve startup részesedett belőle. Most a bizottság azt javasolja, hogy 2020-ig legalább 500 milliárd euróra hizlalják a keretet, 2022-re pedig érjék el a 630 milliárdot. A tagállamok hozzájárulásától függően ezt akár gyorsabban is el lehet érni – tette hozzá a bizottság elnöke.
Az európai program mellett a bizottság most elindít egy beruházási programot az afrikai és a szomszédságpolitikai csoportba sorolt országok számára is 44 milliárd eurós kerettel, ami 88 milliárdra is nőhet, ha a tagállamok még befizetnek. Ezt nem titkoltan azzal a céllal tervezik, hogy a gyökerénél ragadják meg a menekültválság egyik okát, és a hazai boldogulás lehetőségét kínálják azoknak, akik egyébként útra kelnének egy jobb élet reményében.
A menekültkérdéssel természetesen a politikai oldalról nézve is foglalkozott Juncker. Hangsúlyozta, a szolidaritás a ragasztó, ami összetartja az uniót, erre példa szerinte a közös büdzsé, az euró, a fejlesztési politika is. A menekültválság kezelését is a szolidaritással kell kezdeni, ebből sokkal többre volna szükség – figyelmeztetett –, de a szolidaritás csak önkéntes lehet. Utóbbi megjegyzésből sok kommentátor azt olvasta ki, hogy Juncker (vagy „Brüsszel”) már nem erőlteti a kötelező kvótára tett javaslat elfogadását – mindenesetre a holnap Pozsonyban megtartandó rendkívül EU-csúcson ez így kerülhet szóba.
A pozsonyi csúcsot amúgy eredendően a Brexit utáni helyzet kezelésének megvitatása, a kilépési tárgyalások előkészítése érdekében hívták össze, és a témára Juncker is többször visszatért beszédében, jelezve, hogy a brit kilépés nem jelenti az EU végét. Miközben a lengyelek elleni angliai támadásokkal példálózva illusztrálta a szabad mozgás alapelvének sérthetetlenségét, azt is érzékeltette, hogy nincs „a la
carte” hozzáférés az egységes piachoz, vagyis a britek nem mazsolázhatják ki a nekik tetsző feltételeket. Az elvágólagos szándékot jelezte az is, hogy a bizottság feje végig 27 tagú EU-ról beszélt, mintha a britek már nem is volnának tagok, holott még a kilépési nyilatkozatukat se adták be.
Drága mulatság a katonásdi
A katonai együttműködés hiánya évente 25–100 milliárd euróba kerül Európának – jelentette ki Jean-Claude Juncker, aki szerint meg kellene teremteni a közös katonai eszközállományt (részben uniós tulajdonban), szorosan kiegészítve a NATO tevékenységét. Az év végéig létre kell hozni egy európai védelmi alapot, és a bizottság elnöke szerint arra is szükség lenne, hogy egy közös európai főhadiszállásról irányítsák a különféle missziókat.
