Óriásit romlott a magyar oktatás és az egészségügy helyzete! Mit lehet tenni?

Azért esett egyetlen év alatt hat helyet, történelmi mélypontra Magyarország versenyképessége a Világgazdasági Fórum (WEF) listáján, mert romlott az intézményrendszer hatékonysága és működése, kedvezőtlenebb a közoktatási, a felsőoktatási és az egészségügyi helyzet, de az innováció terén is egyre inkább lemaradunk. A 138 országból a 69. pozíció pedig nem elég ahhoz, hogy felzárkózzunk a fejlett nyugati államokhoz.

„Szerkezeti problémák vannak a magyar versenyképességgel, a legsúlyosabb gondok pedig az oktatás és az egészségügy színvonalával vannak” – mondta a Világgazdaságnak Vakhal Péter, a Kopint-Tárki kutatója. (A cég a WEF magyarországi együttműködő partnere.) A szakértő szerint Magyarországon nagyon magas a megelőzhető betegségekben elhunytak aránya. „Rengeteg embernek nem feltétlenül kellene meghalnia, de ha nem részesülnek megfelelő minőségű kezelésben, akkor ez elkerülhetetlen” – mutatott rá. A születéskor vártható élettartamunk sem túl jó, de ha ezt kiigazítjuk az egészségben eltöltött évekkel, akkor még kedvezőtlenebb képet kapunk. Egy magyar csecsemő most 76 évre, öt évvel rövidebb életre számíthat, mint egy átlagos EU-s, és az utolsó tíz évüket a magyarok már nem is töltik egészségben. Vakhal Péter rámutatott: minden negyedik-ötödik férfi meghal azelőtt, hogy nyugdíjba menne. Az egészségügy és az alapoktatás terén a WEF rangsorában tavaly még a 72.-ek voltunk, idén azonban a 78. helyre csúsztunk vissza.

A másik komoly fejtörést az oktatási rendszer okozza. Magyarország évről évre rosszabbul teljesít a különböző nemzetközi felmérésekben az olvasási, számolási és a digitális készségekben egyaránt – hangsúlyozta a kutató. Vakhal Péter ennek kapcsán kiemelte: már eleve úgy mennek a diákok felsőoktatási vagy OKJ-s képzésre, hogy rosszabbak a kompetenciáik, mint a korábbi generációknak. A problémának a másik oldala pedig az oktatási intézményeknél van. „Az egyetemek finanszírozása rendkívül rossz és bizonytalan, az oktatók bére alacsony a versenyszférához képest, gyakorlatilag hiányoznak a 40-50 éves tanárok a felsőoktatásból, mert a tudományos fokozattal rendelkezők jórészt elmentek a vállalati szférába dolgozni” – mutatott rá Vakhal Péter. A WEF listájának „felsőoktatás és a képzés” pillérében Magyarország a 2015-ös 57. pozícióból a 72.-re esett. A nyugat-európai egyetemeken jórészt gyakorlatorientált képzések zajlanak, egészen kis területekre lehet szakosodni, Magyarországon azonban ez nincs így, ráadásul az egyetemek közötti átjárásra sincs lehetőség, vagyis a rendszer nem túl rugalmas. „A munkaalapú versenyképesség egyre inkább átalakul tudásalapúvá” – hangsúlyozta Vakhal Péter.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: azokban az országokban magasabb az egy főre jutó jövedelem, ahol nagyobb a felsőfokú végzettségűek aránya, ezen az úton kell haladnunk nekünk is. Kiemelte, fontos cél, hogy a világ száz legjobb egyeteme közé kerüljön be egy magyar is. Ez azonban nem lesz túl könnyű, ugyanis a statisztikai hivatal adatai szerint folyamatosan csökken a felsőoktatásban tanulmányokat folytatók aránya, a tavalyi 300 ezer alatti szám 17 éves mélypontot jelent.

A kormánynak mindezek alapján a Világgazdaság szerint a versenyképesség javítása szempontjából a vizsgált területeken érdemes megfontolnia, hogy

- a tankötelezettséget emelje vissza 16 évről ismét 18-ra,

- a felsőoktatásban tanulók létszámát nagymértékben növelje,

- komplex betegségmegelőzési, szűrővizsgálati rendszert alakítson ki,

- erősítse a kompetenciaalapú és digitális oktatást,

- az alapoktatásban fordítsa vissza a verseny korlátozását a tankönyvek piacán,

- folyamatosan közelítse az OECD-átlagra az egészségügyre és oktatásra fordított költségvetési kiadásokat.

fotó: MW -->