Augusztusban ismét felgyorsult a bérdinamika az előző hónapokhoz képest, a bruttó átlagkereset 258 ezer forintra emelkedett, ami 6,9 százalékos növekedésnek felel meg tavalyhoz képest – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Ilyen mértékű bruttó emelkedésre utoljára 2014 decemberében volt példa, ám akkor a karácsonyi prémiumok magyarázták a növekedést. A nettó bérek az szja-szabályok változása miatt 8,5 százalékkal lettek magasabbak, amire pedig 2010 óta nem volt példa Magyarországon.
Az első nyolc hónapban a bruttó átlagkeresetek 6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva, vagyis jelentően gyorsult a bérkiáramlás 2015-höz képest, amikor átlagosan 4,2 százalék volt a növekedés. A béreket részben a minimálbér és a garantált bérminimum év eleji 5,7 százalékos emelése lódította meg, de a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék is hatással volt az átlagra. Összesen mintegy 145 ezer ember – az adóváltozások ellentételezését szolgáló – több mint 9 ezer forintos kompenzációban részesült. Nagyot nőtt még az IT-szakemberek mellett a bányászok bére is.
Emellett a több területen is bevezetett életpályaprogramok is emelték a költségvetési szektor fizetéseit. „A bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, hiszen itt éves bázison 9,8 százalékkal nőttek a keresetek. Ez főként az egyes szektorokat érintő bérrendezésnek, valamint a bérminimumok emelésének tudható be” – emelte ki kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. De a versenyszférában is bőven az eddigi trend felett bővül a dolgozók keresete, augusztusban 6,2 százalékkal. Az elemző szerint a privát szféra béremelésében már döntő szerepet játszhat a munkaerőhiány, amely egyre több területet érint. Az ipari vállalatok közel háromnegyede panaszkodik arra, hogy nincs kellő számú képzett munkaerő a piacon. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jövőben lassulhat a foglalkoztatás növekedési üteme, miközben a bérek egyre magasabb ütemben bővülhetnek.
A bérdinamika az év hátralevő részében tartósan magas maradhat az egészségügyi bérek jelentős növelése miatt – hangsúlyozta Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője az idén 6 százalékos bruttó bérnövekedésre számít, ami az adóváltozások miatt 7,6 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így az idénre várt 0,5 százalékos infláció mellett 7,1 százalékos nettó reálbérnövekedést prognosztizál. A Takarékbank várakozásai szerint jövőre 5,4 százalékkal nőhetnek a bérek, ami a várt 2,1 százalékos infláció mellett 3,2 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. A bérnövekedés üteme azonban ennél jelentősebb is lehet, mivel egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani a következő években, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű béremelésről szóló megállapodások – is tükröznek. A nettó reálbérek akár jóval dinamikusabban, 7 százalék feletti mértékben is emelkedhetnek.
„A munkaadói terhek kormány által tervezett csökkentése érdemi bérnövekedést tenne lehetővé anélkül, hogy a foglalkoztatás költségei jelentősen növekednének” – hangsúlyozta Suppan. A jelentősen növekvő bruttó bérek hatására jelentősen nőhetnek az adó- és járulék-, valamint áfabevételek, amelyek túlnyomórészt kompenzálhatnák a munkaadói terhek csökkentéséből származó bevételkiesést. Emellett az állami kiadásokat is mérsékelheti a közszférában dolgozók bérterheinek csökkenése, egyúttal a munkaerőpiac kifehéredéshez is hozzájárulhat. Az szja esetleges
6 százalékpontos csökkentése Suppan szerint a nettó béreket önmagában 9 százalékponttal növelné.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.