Áder János: a víz a biztonság záloga
A víz a legveszélyeztetettebb erőforrás a világon. Hogy hogyan lehet megóvni ezt a természeti kincset, azt vitatják meg a küldöttek a most folyó, háromnapos Budapesti Víz Világtalálkozón. „Víz nélkül nincs elegendő élelmiszer, ipari fejlődés és fenntartható urbanizáció. A víz a béke és a biztonság záloga” – fejtette ki a rendezvény nyitó előadásában Áder János köztársasági elnök, aki rámutatott: a klímaváltozás hatásait 80 százalékban a víz közvetítésével lehet érzékelni.
A Magyarországon elfogadásra váró nemzeti vízstratégia már tartalmaz válaszokat a vízválság kivédésére is. A dokumentum központi része a Kvassay Jenő Terv (KJT), amely a 2020-ig szóló teendőket tartalmazza, de a teljes stratégia 2030-ig adja meg a felkészülés és a teendők kereteit. A KJT fő célja a vízválság elkerülése, vízkincsünk megőrzése, a gazdaság hatékony támogatása és a fenyegető károk elleni védelem megteremtése az Európai Unió vízpolitikájával összhangban.
A közvetlen vízgazdálkodási fejlesztésekre a 2014–2020-as időszakban 713 milliárd forint áll rendelkezésre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és a Vidékfejlesztési Program (VP) forrásaiból. Ez több mint 300 milliárd forinttal kevesebb az előző fejlesztési ciklusban rendelkezésre bocsátott 1032 milliárd forintnál. A keretek beszűkülése a projektek előkészítésekor nagyobb figyelmet, a társadalmi hasznosság, a sorrendiség és a szükségesség terén pedig fokozott mérlegelést kíván a közzétett tervezet szerint. A KEHOP-forrásból 283,6 milliárd forintot (a terv egy másik része szerint 263 milliárdot) tesznek ki a területi vízgazdálkodási projektek, és 384 milliárdot a települési vízgazdálkodási projektek.
Az előbbi csomag súlypontjában a Tisza-völgyi vízgazdálkodás fejlesztése, ezen belül is az ár- és belvízvédelem, továbbá a Duna 2007-ben megkezdett közvetlen árvízvédelmi fejlesztési programjainak folytatása áll. A nagy tavainkat érintő fejlesztések célja a vízkészletek fenntartható gazdálkodásának javítása a szükséges infrastrukturális feltételek biztosításával. A második, 340 ezer lakost érintő feladatcsomag megvalósítása a települési vízellátást, a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgálja.
A teendőket részletező KJT felsorolja a klímaváltozás néhány már megjelent, riasztó vízügyi következményét. Ezek a sorra rekordokat döntő árhullámok, a rendkívüli hevességű, viszonylag kis területet sújtó villámárvizek, az egyre alacsonyabb mélypontokra kerülő vízszintek, a szélsőséges vízhiány és a vízkészletek romlása. A problémák megoldását nehezíti a hazai szakembergárda szűkülése, az érintett tudásbázis szegényedése is.
Béremelést kérnek a vízügyisek
Bérsztrájkot készít elő tagszervezeteivel a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetsége. Közleményük szerint a többségi állami tulajdonú öt víziközmű-társaság 6 év alatt csak egyszer emelt bért, akkor is csak 2,5 százalékkal. Az alulfizetettséggel magyarázzák a tömeges szakember-elvándorlást is. Mint írják, a szektort sújtó adók miatt már a biztonságos vízellátás, a szennyvízelvezetés és a -tisztítás is veszélybe került.
