BUX 52,331.31
+0.03%
BUMIX 4,429.91
+0.79%
CETOP20 2,385.41
-0.10%
OTP 18,285
-0.03%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-0.26%
-0.26%
-0.22%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,620
0.00%
RABA 1,570
+1.29%
0.00%
0.00%
-1.09%
+1.72%
0.00%
-0.38%
+2.44%
+1.79%
+0.24%
OTT1 149.2
0.00%
-1.61%
MOL 2,438
-0.25%
-1.32%
ALTEO 1,370
-0.36%
0.00%
+5.08%
EHEP 1,970
0.00%
0.00%
4IG 1,014
+1.40%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.60%
+0.58%
0.00%
-6.94%
SunDell 37,400
0.00%
+0.75%
0.00%
+2.21%
0.00%
+1.24%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Háromféleképpen torzít a statisztika

Ha az adatszépítő torzításokat figyelmen kívül hagynánk, akkor 2015 elejére 12,1 százalékos munkanélküliségi rátát kapnánk 7,8 százalék helyett – állítja a Tárki Társadalmi riport 2016 című kiadványának egyik kutatása.

Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója szerint három tényező is torzítja a KSH-statisztikákat, amelyek eredményeképpen a magyar foglalkoztatási mutatók 2010 óta folyamatosan, 2013 óta pedig különösen látványosan javulnak.

A legnagyobb torzító tényező a közfoglalkoztatás, ami Scharle szerint kétféle módon is javította az utóbbi évek munkaerőpiaci statisztikáit. Egyrészt 2009-től egyre több pénzt fordított a kormány erre a célra, így a közmunkások éves átlagos létszáma a korábbi 35 ezer körüliről fokozatosan 200 ezer fölé emelkedett. Ráadásul 2014-től még a téli hónapokban sem csökkent a létszám, mert a közmunkásoknak munka helyett képzést vagy hideg időben is végezhető munkát szerveztek. Másrészt 2014 óta más módszerrel kérdez rá a KSH munkaerő-felmérésének (MEF) kérdőíve a közmunkára, így azok is foglalkoztatottnak számítanak, akik az adott héten nem dolgoztak, de a program keretében képzést kaptak.

Scharle véleménye szerint a közmunkások besorolása a foglalkoztatottak közé torzítást jelent, mivel ezáltal a foglalkoztatotti rátát a munkaerőpiac autonóm folyamatai mellett állami adminisztratív beavatkozások is befolyásolják. Egy „normális” piacon a munkaerő kereslete és kínálata alakítja ki a béreket és a foglalkoztatási szintet. A közmunkások azonban nem a bérek alapján választják több lehetőség közül a közmunkát, hanem a munkaügyi kirendeltség ajánlata alapján döntenek: ha van piaci munkahely, akkor azt kell elfogadniuk, ha nincs, akkor a közmunkát, különben elveszítik a segélyüket is. A közmunka kereslete sem a piaci, sem a társadalmi igényeket nem tükrözi: a közmunkát szervező önkormányzatok nem a helyi közösség szükségletei szerint döntik el, hogy milyen szolgáltatások nyújtásához van szükségük hány közmunkásra, hanem fordítva, a Belügyminisztérium által kiadott létszámkeretet igyekeznek az adott korlátok között értelmesen felhasználni.

Az adatszépítéséhez az is hozzájárul, hogy az MEF alapján számított foglalkoztatási ráta azokat a külföldön élőket is beszámítja a foglalkoztatottak közé, akik időről időre hazatérnek, és a háztartás jövedelméhez hozzájárulnak – hívta fel a figyelmet a kutató. Emellett az MEF mintavételi eljárásának 2014-es megváltoztatása 63 ezer fővel emelte meg a foglalkoztatottak számát, miközben az elmúlt 15 évben az első negyedévi adat még egyszer sem mutatott érdemi emelkedést, sőt többnyire csökkenni szokott. Így mindhárom torzítási forrást kiszűrve a foglalkoztatási ráta 2015 elején valahol 57,4 százalék és 58,1 százalék között lehetett – vélekedik Scharle. Vagyis a valódi, szépítés nélküli foglalkoztatási mutatók 2010 óta lassan, de javultak, és 2014-ben a korábbinál nagyobb volt a növekedés.

Kapcsolódó cikkek