Kedvezményekkel szabadítják fel a beruházási energiákat

Minden évben sokakat érdeklő kérdés, hogy változik-e a társasági adókulcs. A hatályos előírás szerint 2020 január elsejétől egyetlen kulccsal lesz adóztatható a nyereség, tehát a Kormánynak előbb-utóbb hozzá kell nyúlnia a jelenlegi szabályokhoz – ami most meg is valósulhat. „Nemzetközi versenyképességünk és a gazdaság élénkítése miatt is 10 százalék körüli adókulcs lenne ideális, így a bejelentett 9% a várakozásoknál is kedvezőbb. Mivel nemzetközi szinten is kifejezetten alacsonynak számít, ez komoly vonzerőt jelenthet a multinacionális vállalatcsoportok beruházási döntései során” - emelte ki Pálszabó Tibor, az EY adótanácsadási szolgáltatások területének partnere.

Pálszabó Tibor szerint a társasági adó jövő évi változásai leginkább a kedvezmények bővítéséről szólhatnak majd, főként, ha a parlament elfogadja az őszi csomagban kezdeményezett kormányzati változtatásokat. Már a tavasszal elfogadott módosítások között is voltak kedvező irányba tett lépések, ám az új csomag még szélesebb kört érinthet majd. Tavasszal a műemlékvédelmi kedvezmény került be a jogszabályba, eszerint százmillió euróig a műemléki épületek tulajdonosai, bérlői vagy üzemeltetői háromszorosan vonhatják le az épületek felújítására, kétszeresen a karbantartására fordított összeget a társasági adó alapjából. Ezzel a kedvezménnyel leginkább a Budapest belvárosában székházat működtető vállalkozások vagy esetleg a kastélyszállókat üzemeltető turisztikai cégek élhetnek majd.

Szintén fontos változás a mobilitási célú lakhatási támogatások társasági adókedvezménye, valamint a munkásszállók üzemeltetéséhez kapcsolódó kedvezmény: a személyi jövedelemadó szerint adott (az szja-ban is adómentesnek számító) ilyen jellegű juttatások értéke kétszeresen lesz leírható a nyereségadó alapjából.

Az őszi adócsomagban több olyan új kedvezmény is megjelenne mindezeken kívül, amelyekkel a jogalkotó a 21. század kihívásaira keresheti sikerrel a feleletet – hangsúlyozza Pálszabó Tibor. Ilyen az energetikai beruházások adókedvezménye, amely alapján a január elseje után bejelentett, az energiahatékonyságot növelő beruházás értékének 30 (kisvállalkozások esetében 50, középvállalkozások esetében 40) százaléka, maximum 15 millió euró írható le az adóból (öt éven át). A kedvezmény igénybevételének feltétele egy kormányrendelet alapján kiadandó igazolás megszerzése lesz, és az igénybe vevőnek három éven belül kötelező adóhatósági vizsgálatra is számítania kell – ám mindez a szakértő szerint nem teszi majd kevésbé vonzóvá az új szabályt. Pálszabó Tibor szerint Budapesten és Pest megyében ez lesz szinte az egyetlen igénybe vehető, hagyományos értelemben vett társasági adókedvezmény, amely ráadásul jelentős összegeket kínál a vállalkozásoknak. Eközben a kedvezményt nemcsak a társasági adóban, hanem az energiacégeket terhelő Robin Hood-adóban is érvényesíteni lehet, ami az érintett társaságok számára még kedvezőbbé teheti az új lehetőséget. A szakértő úgy véli: számos vállalkozásnak érdemes lesz átgondolnia beruházási terveit ennek fényében, így előtérbe kerülhetnek az energiahatékonysági fejlesztések a jövőben.

Hasonló, a 21. század kihívásaira választ jelentő módosítás a fejlesztési adókedvezmény létszám-előírásainak csökkentése: a 3 milliárd forintos beruházások esetén előírt 150 fős létszámnövekedési követelmény csökken 50, az egymilliárdosnál kikötött 75 fős 25 főre, miközben mindezzel párhuzamosan mérséklődik a kis- és középvállalkozások fejlesztéseinél előírt létszámkövetelmény is (illetve a mindezekhez csatlakozó bérköltségnövekmény). Pálszabó Tibor szerint az érintett beruházásoknál általában sikerült ezen követelmények betartása, ám a jogalkotó láthatóan számít a magasabb hozzáadott értéket termelő, kisebb munkaerő-igényű technológiák megjelenésére, és ezekhez igazítja a kedvezményt.

Hasonlóképpen a jövőben gondolkodik a kormány a „korai fázisú” vállalkozások kedvezményének elindításakor: a startup cégekbe fektető vállalkozások évi 20 millió forintig érvényesíthetnek adóalap-kedvezményt a befektetésük után három éven át. Ez a nagyobb nyereséget elérő (19 százalékos kulccsal adózó) cégeknél évi 3,8, a 10 százalékos kulccsal adózó társaságoknál évi 2 millió forint megtakarítást jelenthet, ami a tőkeerős és a startupok támogatásánál megszólítandó nagyvállalati körnek valószínűleg nem számít nagy vonzerőnek.

Ennél bizonyára népszerűbb lesz az élőzenei szolgáltatások kedvezménye: a vendéglátóhelyek leírhatják az adójukból a zenészeknek kifizetett (áfa nélküli) összeg felét – ami valószínűleg segít majd ennek a piacnak a fehérítésében is.