Ideiglenesen életbe léphet az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA), ha az Európai Parlament (EP) is jóváhagyja azt követően, hogy vasárnap – némi huzavona után – Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Justin Trudeau kanadai kormányfő aláírta a megállapodást. Az EP áldása ez év végéig megérkezhet, utána nagyrészt már a CETA-ban lefektetett előírások szerint működhetnek a kereskedelmi és üzleti kapcsolatok. A teljes körű életbelépéshez az kell, hogy a 28 uniós ország törvényhozása és néhány regionális parlament is jóváhagyja az egyezményt.
Addig például nem kezdi meg működését a sokat bírált befektetői bírósági rendszer (ICS) sem, amely a vállalatok és az érintett országok közti vitákat hivatott rendezni – derül ki az Európai Bizottság közleményéből. Ez idő alatt még finomítják az ICS részleteit, köztük a bíróküldés kérdését.
A bizottság külön hangsúlyozta: a minőségi előírások megmaradnak, csak olyan termék vagy szolgáltatás jöhet be ezután is az EU-ba, amelyik mindenben megfelel ezeknek. A CETA nem változtat az élelmiszer-biztonság szabályozásának módján – emelte ki a közlemény –, beleértve a génmódosított termékeket vagy a hormonkezelt marhahúsra vonatkozó tilalmat. Kanada a megállapodásban elismeri a területi védettséget élvező, unióbeli élelmiszerek speciális státusát – vagyis nem lehet majd, mondjuk, pármai sonka néven forgalmazni náluk egy egész máshol gyártott terméket.
A CETA fontos eleme, hogy a felek megjelenhetnek egymás közbeszerzési piacán, már az ideiglenes életbelépéstől kezdve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.