Újra kimegy a piacra a magyar állam?

Beilleszthető az adócsomagba a járulékcsökkentés, lehet szó januári lépésről is, de mindezt előbb a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egyeztetné Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a gazdasági kabinet üléséről szóló sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az „érezhető” mértékű tehercsökkentésről széles körű megállapodást kötnének, és ugyan természetes terepe lehetne a megbeszéléseknek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), de itt nem szerepel minden érintett szervezet. Vagyis: kiszélesítenék a konzultációs kört.

Az sem biztos, hogy a járulékcsökkentésre januártól kerül sor, sőt még az sem, hogy a járulékot csökkentik – a miniszter mindent az egyeztetésektől tett függővé, bár a kabinet ez utóbbit javasolja. A lényeg, hogy a bérek adóterhelését mérsékelnék, miközben ezzel párhuzamosan a keresetek növelése miatt azért a költségvetésből se esne ki akkora összeg. Varga szerint a magas magyar adóéket (49 százalék) a térségi átlag szintjére, a szlovák (41,3), a cseh (42,8) államokkal összevethető, azokkal versenyképes mértékűre kell csökkenteni. Ebből viszonylag egyszerűen kiszámolható, hogy 6-7 százalékos járulékcsökkentésről lehet szó – bár Varga most eléggé kerülte a konkrét javaslat megfogalmazását, és 5-6 éves program, átfogó megállapodás szükségességéről beszélt. A Világgazdaság kérdésére hangsúlyozta, hogy lehet szó januári lépésről is, amennyiben a partnerekkel időben meg tudnak állapodni, hiszen mielőbb sort kellene keríteni a döntésre. Ám más téma kapcsán viszont arról is beszélt, hogy a nagy adómódosításokra tavasszal kerítenek sort, az őszi változtatás csak kisebb technikai jellegű csomag, az adócsökkentésnél pedig azt is mondta, hogy nincsenek határidőhöz kötve.

Igaz, a mostani, kisebb csomag 320 paragrafusosra sikeredett, és 30 törvényt írnak át, ám Varga szerint a cél egyértelműen az adminisztrációs terhek csökkentése, ahol lehet, a közterhek mérséklése, és persze a gazdaság fehérítése. A miniszter azt mondta: 1,5 milliárd forintot hagy összességében az összes vállalkozásnál az, hogy a cafeteria köztes szorzóját minimálisan csökkentik (és ezzel az adó 0,5 százalékponttal lesz kisebb). Arra a kérdésre, hogy a cafeteriaprogramok újabb átírása nem lesz-e összességében drágább ennél, azt válaszolta: egyetlen számot kell módosítani a számítógépes rendszerekben, ami ennél olcsóbb lehet. Közlése szerint egyébként 3 milliárd forintot hagy a lakosságnál, hogy jövőre nem kell 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is még fizetni a kamatadó felett (vagyis nagyobbak lehetnek majd a nettó hozamok).

Varga arra a kérdésre, hogy az idei, jobb költségvetési helyzet miatt megnövekedett mozgástérrel mit tesz a kormány, azt válaszolta: beruházási programokban gondolkodnak, miután az építőipar gyengébb teljesítményét szeretnék javítani.

A kormány a Moody’s pénteki döntése után határozhat a magyar adósságkezelési stratégiáról – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint azonban a közeli jövőben nem várható devizakötvény-kibocsátás. A cél továbbra is a devizaadósság arányának csökkentése, ám a kedvező piaci környezet, a jó minősítések annak átgondolására késztethetik a kabinetet, hogyan lehet „a magyar sztorit” a nemzetközi piacon jól eladni – mondta Varga, aki szerint elképzelhető olyan befektetői road show is, amelyet nem követ devizakötvény-kibocsátás. Ami viszont valószínű, hogy a letelepedési kötvények feltételrendszerét átgondolják. Ezek Varga szerint jó szolgálatot tettek akkor, amikor nehezebb volt a külső finanszírozás, ám a megváltozott piaci helyzetben már nincs ilyen eszközre szükség, és ugyan nem feltétlenül búcsúznának el tőle végleg, de talonba tennék, miután az elvárt előnyt már nem tudja hozni.

Nagy lépés kellene

Legalább 10 százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a járulékcsökkentés – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember ezzel arra utalt, hogy az euróra átszámolt – 2015-ös – nettó bérek alapján Magyarország elmarad a többiektől, miután az egyedülállók – azaz egy keresettel rendelkezők – esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas. A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos volt az elvonás. Szlovákiában, Szlové­niában és Csehországban ezzel szemben alig több, mint 40 százalék ez a mutató, Lengyelországban pedig közel 35 százalék. Németh szerint, ha a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók „átadják” a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ez pedig tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat.