Visszatáncolt a brit kormányfő
Nem lesz kötelező a brit vállalatoknak, hogy a munkavállalók képviselőinek is helyet adjanak az igazgatóságban – nyugtatta meg tegnap Theresa May a munkaadókat a brit gyáriparosok szövetségének (CBI) éves konferenciáján. May júliusban, még konzervatív pártelnökké és ezzel kormányfővé választása előtt azzal kampányolt, hogy megújítaná a vállalatirányítás szabályozását, az igazgatóságokba a fogyasztók és a munkavállalók képviselőit is beemeltetné, sőt ezt még pártjának múlt havi tanácskozásán is megismételte.
Az ígéret elég hűvös fogadtatásra talált az üzleti körökben – emlékeztetett a BBC –, így May most ezt finomította: nagyon fontos, hogy a munkások és a fogyasztók hangja érvényesüljön, de ez nem jelent kötelező munkástanácsot vagy azt, hogy a munkások, illetve a szakszervezetek képviselői közvetlenül ott legyenek az igazgatóságban. Lesznek vállalatok, amelyek ezt találják majd a legjobbnak – jelentette ki May a legfontosabb brit munkáltatói szervezet tagjai előtt –, mások inkább kiegészíthetik a meglevő struktúrát tanácsadó testületekkel.
A brit sajtó szerint elég nagy nyomás nehezedett az üzleti körök részéről a miniszterelnökre azt követően, hogy korábbi megszólalásaiban a „kemény Brexit” mellett állt ki, azaz a migráció korlátozását tartotta a legfontosabbnak, illetve azt jelezte, hogy több befolyást adna a dolgozóknak a túlfizetett vezetők által irányított cégekben. Mostani visszalépésével viszont a munkavállalókat haragíthatja magára. Frances O’Grady, a szakszervezeti szövetség főtitkára Twitter-bejegyzésében így reagált: ha May azt mondja, hogy a „Brexit azt jelenti, Brexit” – idézte a kormányfő híres szavait –, akkor a „munkások az igazgatóságban” nyilván azt jelenti, hogy munkások az igazgatóságban.
A munkáltatók másnak is örülhettek: May kilátásba helyezte, hogy a kormány 2020-ig évi 2 milliárd fonttal támogatja a K+F-tevékenységet, emellett meghirdetnek egy olyan ipari stratégiát, amely az Egyesült Királyság egész területén elősegíti a gazdasági növekedést. Az innovációt adókedvezményekkel is segítenék: mint May fogalmazott, nemcsak az a célja, hogy náluk legyen a legalacsonyabb a társasági adó a G20-on belül, hanem az is, hogy az mélységesen innovációbarát legyen. A korábban elfogadott kormányprogram szerint a jelenleg 20 százalékos társasági nyereségadót 2020-ra 17 százalékra csökkentik, ez azonban nem biztos, hogy a legalacsonyabb lesz a G20 országaiban, hiszen Donald Trump a kampányában azt ígérte, hogy 15 százalékosra viszi le a szövetségi társasági adót.
Előáll a számokkal a pénzügyminiszter
A May-kormány költségvetési terveiről, köztük az adózási elképzelésekről szerdán kaphat tájékoztatást a szélesebb közönség, amikor a pénzügyminiszter, Philip Hammond ismerteti az úgynevezett őszi beszámolót. Ez a költségvetési felelősségi hivatal (OBRI) legfrissebb gazdasági előrejelzéseire támaszkodik, annak megfelelően módosíthatja vagy kiegészítheti az áprilissal záruló költségvetési évre szóló terveket – a mostanit nagy várakozás előzi meg, hiszen ez lesz az első alkalom a Brexit-szavazás óta, amikor a kormány hozzányúlhat a még az előtt elfogadott büdzséhez.
