Folytatódott a beruházások hanyatlása a harmadik negyedévben, ami elsősorban az EU-források tavaly év végi elapadásával függ össze. Július és szeptember között 9,3 százalékkal estek vissza a beruházások a KSH szerint az előző év azonos időszakához képest. Egy évvel korábban is már 5 százalék feletti csökkenést mért a statisztikai hivatal, vagyis a bázis is kifejezetten gyenge volt.
„Az lett volna a csoda, ha nem esnek vissza a beruházások, hiszen az idei év egészét eddig zuhanás jellemezte” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Kiemelte, hogy az idei második negyedévben olyan mély, 20 százalékos visszaesést láthattunk, amire még a világgazdasági válság legsötétebb időszakában sem volt példa, ehhez képest a harmadik negyedév adata már jobb. A tavalyi második negyedévben jóval erősebb volt a bázis, akkor még közel 6 százalékos növekedést mért a hivatal.
A zuhanás fő oka az állami beruházások visszaesése. A harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest 57 százalékkal hanyatlottak az állami invesztíciók, ami a vállalati beruházások 3,3 százalékos növekedésével párosult. Ez utóbbi jó hír a konjunktúra szempontjából, habár ebben nagy szerepe van a gyenge bázisnak. Török szerint kedvező, hogy a feldolgozóipari beruházások 15 százalékkal növekedtek a harmadik negyedévben, de több fontos ágazatban – mint a kereskedelem, az információ-kommunikáció és az ingatlanügyletek – is bővülés tapasztalható.
Azokban a szektorokban viszont, ahol az EU-források jelentik a beruházások legnagyobb részét, hatalmas a visszaesés. A víz-, szennyvíz- és hulladékgazdálkodás ágazatban 80 százalékos a csökkenés, de a humánegészségügyi, a közigazgatási, a védelmi, a kötelező társadalombiztosítási, valamint az oktatási ágazatokban is zuhantak a beruházások.
A gyenge harmadik negyedéves adatnak is köszönhetően az idei első kilenc hónapban 14 százalékkal csökkentek a beruházások. Török Zoltán szerint a visszaesés mértéke fokozatosan csökkenhet az előttünk álló időszakban, jövőre pedig már gyorsan növekedhetnek beruházások az EU-s költségvetési ciklusváltás miatt. A növekedést a gyenge bázis is segíteni fogja – tette hozzá.
A következő évben a beruházások alakulását a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése, valamint a járulékok és a társasági adó csökkentése is befolyásolni fogja mikroszinten. „Lesz olyan cég, amelynek nemhogy beruházásokra nem marad forrása a béremelési kényszer miatt, de be is csődöl” – mondta Török, aki szerint főleg a kisebb, alacsony termelékenységű vállalatok szenvedik meg az intézkedéseket. A nagy cégeket kedvezően érinti a társasági adó csökkentése, ráadásul ott a bérek már régebb óta emelkednek, így a költségeiket nem befolyásolja a minimálbér emelése. Az adó és a járulék csökkentése miatt viszont több forrásuk marad gépberuházásra és automatizálásra – vélekedett Török Zoltán.
Bár borítékolható, hogy a beruházások növekedési pályára állnak, de a cégek növekedése tempósabb is lehetne, ha kevesebb lenne a gátló tényező. A feldolgozóipari vállalatok közül tízből hét úgy nyilatkozott: a munkaerőhiány komoly mértékben visszafogja a bővülést. A szolgáltatószektorban is a cégek több mint harmada, az építőiparban pedig több mint 40 százaléka érzi a gyenge munkaerőpiaci kínálatot a növekedés akadályának. Elemzők szerint a lakáspiaci beruházások fellendülése előtt ez különösen problémás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.