A versenyképesség a tét a következő években

Az idei érdekegyeztetés egyik legnagyobb eredménye, hogy a kormánnyal sikerült beláttatni a vasárnapi zárva tartás szükségtelenségét, így az idén tavasszal újra kinyithattak a boltok a hét utolsó napján is, amiben aktív szerepe volt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) – hangsúlyozta Dávid Ferenc, a szövetség főtitkára. A VOSZ két éven keresztül minden lehetséges fórumon következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy a vasárnapi nyitvatartás tilalma egyaránt hátrányos a kiskereskedelmi vállalkozások, az idegenforgalom és nem utolsósorban a vásárlók számára.

A VOSZ eredményként könyveli el azt is, hogy az idén sikerült kétéves bérmegállapodást kötni, amely révén jelentősen emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. A munkaadói szövetségnek azonban azzal kapcsolatban kétségei vannak, hogy közgazdaságilag mennyire megalapozott a paktum, illetve hogy a kormány elég segítséget nyútott-e a hazai kis- és középvállalkozásoknak a béremelés kigazdálkodásához – hangsúlyozta Dávid Ferenc. A kormány az öt százalékpontos járulékcsökkentés révén adott némi segítséget a béremeléshez, ám ez vélhetően nem lesz elég. Így a nagymértékű béremelésnek valószínűleg vegyes hatásai lesznek, több helyen elindíthat pozitív folyamatokat a bővülő fogyasztás révén, máshol azonban nehézségekre lehet számítani, különösen a vidéki kisvállalkozások körében. Éppen ezért fontos, hogy – részben a VOSZ kezdeményezésére – létrejön a Nemzeti Versenyképességi Tanács, amelynek feladata az lesz, hogy javaslatokat dolgozzon ki a versenyképesség romlásának megállítására.

A szövetség örömmel látja azt is, hogy a kormány ma már nem tartja jó iránynak a közfoglalkoztatás bővítését, sőt a jövőben ilyen programot csak képzéssel együtt fog indítani. Dávid Ferenc szerint mára egyértelműen kiderült, hogy a közfoglalkoztatás rendszere – az eredeti szándéktól eltérően – nem támogatja a nyílt munkaerőpiacra való visszatérést, hanem éppen konzerválja a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetet. Nemzetgazdasági szinten száz közfoglalkoztatottból csupán 13-14 tud elhelyezkedni az üzleti szférában, de vannak régiók, ahol még ennél is rosszabb az arány. Ugyanakkor ma még mindig több mint kétszázezer ember dolgozik egy olyan rendszerben, amely javítja ugyan a munkaerőpiaci statisztikákat, de hozzáadott értéket nem termel. A főtitkár szerint ma már a kormány sem tartja szerencsésnek ezt az irányt, amit jól mutat az is, hogy az idén nem tervezik emelni a közfoglalkoztatottak díjazását, hogy minél nagyobb legyen a különbség a megemelkedő minimálbér és a közmunkások bére között – ez szintén ösztönözheti a vállalati szférában való elhelyezkedést. A VOSZ helyes lépésnek tartja azt is, hogy jövőre 18 éves kor alatt nem lehet belépni a programba, ami azért fontos, hogy a tanulás helyett ne a közmunkát válasszák a fiatalok.

Ugyanakkor az idén – a kormányzati ígéretek ellenére – nem valósult meg a VOSZ egyik fő törekvése, a központi bürokrácia csökkentése. Ma Magyarországon több állami alkalmazott dolgozik, mint egy évvel ezelőtt, aminek az a következménye, hogy a vállalkozók és a munkavállalók terhei nem tudnak elég gyorsan csökkenni, hiszen az ötszintű közigazgatás túl terebélyes és drágán működik – érvelt Dávid Ferenc. Az OECD felmérése szerint a magyar állam túl sok embert foglalkoztat, miközben Csehországban és Szlovákiában is alacsonyabb az állami alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatotthoz képest. A VOSZ-nak nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, hogy a választás évében ennek a problémának a megoldására nincs esély, de a következő kormányzati ciklusban tovább fog küzdeni a karcsúbb és hatékonyabb közigazgatásért, mivel ez a záloga a munkaadói és a munkavállalói terhek további csökkentésének – szögezte le a főtitkár.