Egyre kevesebben élnek már szegénységben

„Három éve folyamatosan csökken a szegénység, a felmérés kezdete, vagyis 2006 óta a legalacsonyabb számot mértük” – mondta Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető-helyettese a lakosság életszínvonalát bemutató tájékoztatón. A magyarok 26,3 százalékát – 2 millió 540 ezer embert – érintette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata, ez javulás a 2014-es 28,2 százalékhoz képest, de az arány továbbra is nagyobb, mint az Európai Unió átlaga, ahol 23,7 százalékos a nélkülözők, kirekesztettek és szegények aránya.

A magyar lakosság 16,2 százalékát érinti súlyos anyagi depriváció, 2014-ben még 19,3 százalékos volt az arány. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebben küzdenek hiteltörlesztési gondokkal, többen jutnak kétnaponta húshoz, kevesebbeknek jelent gondot a lakás fűtése. Most már csak a lakosság fele nem engedheti meg magának, hogy évente egyszer elmenjen egy hétre nyaralni, és ennyi embernek okoz gondot a váratlan kiadások fedezése is.

Egy másik mérőszám, a relatív jövedelmi szegénység azonban csak nagyon minimális mértékben javult. Még mindig az emberek 14,5 százalékát érinti jövedelmi szegénység a 2014-es 14,9 százalék után, vagyis ennyien vannak, akik nem rendelkednek a mediánjövedelem 60 százalékával sem. A munkaszegények aránya 6,1 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 7,1-ről, miután a foglalkoztatás folyamatosan növekszik. Igaz, ebben a közfoglalkoztatás kiszélesedésének is szerepe van, hiszen a program előtt közülük nagyon sok közmunkás volt munkanélküli.

Mindezek miatt a KSH szerint egy év alatt 3 százalékról 1,9-re csökkent a leginkább veszélyeztetett, mélyszegénységben élők aránya (akiket mindhárom szegénységi dimenzió – az anyagi depriváció, a jövedelmi szegénység és a munkaszegénység – egyszerre veszélyeztet). A szépen alakuló szám mögött azonban a jövedelmek növekedésén és az elsődleges munkaerőpiac javulásán túl minden bizonnyal a közfoglalkoztatás is ott áll, erre utal, hogy a jövedelmi szegények aránya csak minimálisan mérséklődött. Vagyis: hiába lett munkája valakinek, ha nem éri el a mediánjövedelem 60 százalékát, vagy nélkülöznie kell az anyagi javak egy jó részét.

A legveszélyeztetettebb társadalmi csoportok a 18 év alattiak, az egyszülős háztartások, az alacsonyan iskolázottak, a munkanélküliek és a romák. Kincses Áron hangsúlyozta, kedvező fejlemény, hogy a gyermekszegénység csökkent a legnagyobb mértékben, a 2014-es 25 százalékról 20-ra. A szegénységi kockázat csökkenésében a gazdasági növekedés kedvező hatásai játszották a főszerepet. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 4,6 százalékkal, 1 millió 150 ezer forintra nőtt. Az egy főre jutó összes fogyasztás 979 ezer forintra nőtt tavaly, ami reálértéken 7,9 százalékos emelkedés egy év alatt. A válság előtti, 2007-es szinthez képest pedig 7,3 százalékos az emelkedés. A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 240 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 210 ezer, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 109 ezer forintot fordítottak.

Az egyes jövedelmi csoportok eltérően növelték fogyasztásukat. A legfelső jövedelmi ötödben élők 3,4-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra, mint a legalsóban lévők. A legszegényebbek kiadásai az országos átlag felét, a leggazdagabbak kiadásai az átlag 1,7-szeresét tették ki; a szegények kiadásai 6,3, a gazdagoké 8 százalékkal növekedtek.

„A létminimum egy heterogén sokaság, a felhasználók félreértik a jelentését” – mondta Janák Katalin főosztályvezető. Idén már a Policy Agenda számította ki a létminimumot a régi módszertan szerint. Egy két szülőből és két gyermekből álló háztartás esetében havi 255 ezer forintot számítottak a létminimum összegének, és ez alapján a lakosság 41 százaléka a létminimum alatt élt 2015-ben.

„A létminimum egy heterogén sokaság, a felhasználók félreértik a jelentését” – mondta Janák Katalin főosztályvezető. Idén már a Policy Agenda számította ki a létminimumot a régi módszertan szerint. Egy két szülőből és két gyermekből álló háztartás esetében havi 255 ezer forintot számítottak a létminimum összegének, és ez alapján a lakosság 41 százaléka a létminimum alatt élt 2015-ben.-->